Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. szeptember 16. kedd (15. szám) - A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló tö... - SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz):
182 tilalma, a kamatemelés korlátozása és a korábbinál lényegesen szigorúbb feltételekhez kötött költségdíjemelések teljes tilalma, valamint a 90 nap felmondás utáni késedelmi kamat, büntetőkamat, extra díj és költség al kalmazásának tilalma. (11.40) 2011 májusában az otthonvédelmi akcióterv keretében újabb intézkedéseket hozott a kormány a rögzített árfolyammal kapcsolatban a kényszerértékesítések kvótához kötése, a Nemzeti Eszközkezelő létrehozása, illetve új, forintalap ú otthonvédelmi támogatási program indításával. 2011 szeptemberében a magyar családok százezrei számára kínálta a kormány az új jogszabályokkal a devizahitelből való teljes kilépés lehetőségét a végtörlesztési program elindításával. Jól tudjuk ma már, hogy ezzel közel 170 ezer család élt, 170 ezer család tudott akkor rögzített árfolyammal a kormány jogszabálya által ebből a csapdából kikerülni. A Nemzeti Eszközkezelő is ekkor indult el. Mind a mai napig közel 20 ezer lakást sikerült megvásárolni, és sikerül t az ott élő magyar családok legnagyobb rémét eloszlatni, vagyis azt, hogy el kell hagyniuk a családi házat, el kell hagyniuk a lakást, amiben éltek, csak azért, mert nem tudják fizetni a törlesztőrészleteket. Önök is láthatják, hogy az elmúlt négy évben s zámos lépést tettünk a felelőtlen banki hitelezési gyakorlatból fakadó problémák kezelésére. Összességében 2010 óta félmillió családnak sikerült valamilyen módon, teljesen vagy részben segíteni, viszont ez a mostani törvény a többiek számára is reményeink szerint megoldást ad. 2014. június 16án hosszasan várt jogegységi döntést hozott meg a Kúria, ami lényegében fordulópontnak tekinthető, és a kormány és a parlament számára felhatalmazást adott arra, hogy újabb jogszabályokkal segítse a devizahiteleseket. Ez egy másik kérdés, hiszen az összes banki gyakorlatra vonatkozóan, tehát a forinthitelben eladósodottak számára is reményt ad ez a törvényjavaslat. A számítások szerint 1,3 millió család, 680 ezer devizahiteles és körülbelül 650 ezer forintalapú adós jár jobban e szabályok elfogadása esetén. A számítások szerint 2530 százalékkal csökkenhetnek a törlesztőrészletek, és több mint 400 pénzintézetet érint egyébként, hozzávetőlegesen ezermilliárd forintos értékben. A javaslat, amint említettem, a devizahiteles ek mellett azért is egy fontos fordulópont ebben a küzdelemben, hiszen a forinthitelt felvett magyar családok számára is biztosítja a tisztességes elszámolás lehetőségét. A javaslat célja a teljes bankrendszer elszámoltatása. Fő szabályként, ahogy elhangzo tt, 2009. július 26át követően megszűnt, illetve a jelenleg is élő szerződésekre vonatkozik. Az elszámolási törvény részletei egyébként a Nemzeti Bank számára adnak lehetőséget, hogy a pontos elszámolást és a visszajáró összegeket meghatározza. Engedjék m eg, hogy röviden utaljak arra, hogy milyen veszélyeket látnak ellenzéki képviselők abban, hogy a kamatemelési moratórium kapcsán a bankok kire próbálnák áthárítani a felelősséget. Itt a vállalkozások kérdése többször felmerült. Tisztelettel felhívnám a kép viselőtársaim figyelmét arra, hogy a mai magyar vállalati finanszírozás 90 százalékát adó nemzeti banki finanszírozás fix kamattal működik, fix 2,5 százalékkal. Újabb hitelprogramot indít egyébként a Nemzeti Bank. Tehát minden olyan magyar kis- és közepes vállalkozás, amely hitelhez akar hozzájutni, függetlenül a moratóriumtól, ami a többi pénzügyi tranzakcióra vonatkozik, 2,5 százalékkal fog tudni a jövőben is a kereskedelmi bankoktól hitelt felvenni, hiszen itt be van korlátozva a fölső korlátja a kamatna k. Tehát olyan veszély, hogy ez a hazai kis- és közepes vállalkozások finanszírozásán csattanna, annak a befagyását eredményezi, a hitelkonstrukciók miatt, vagy említhetném például a Széchenyikártyát is, nem valós veszélyként jelenik meg. Egyébként még eg y érdekes kérdést vet fel ez a törvény, illetve a Kúria döntése, és ez annak a kérdése egyébként, hogy valószínűleg a jövőben lesznek olyan szervezetek, lesznek olyan vállalkozások, amelyek a tisztességtelen banki magatartást nemcsak a fogyasztók és a lako sság tekintetében fogják megkérdőjelezni, hanem a vállalkozói hitelezés tekintetében is, ami egy újabb frontot, egy újabb részt kínál arra, hogy Magyarországon valóban az igazság legyen a legfőbb elv a közügyek, akár a banki ügyek kezelésében is. Valóban, a független magyar bíróságok azt mondták ki nemrég a döntésükben, amit sok millióan régóta várunk itt Magyarországon, vagyis azt, hogy
