Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 18. kedd (27. szám) - Egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ukrajna közötti Társulási Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. SZÉL BERNADETT, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1788 Egy stabil, fejlődő, kiszámítható Ukrajnára van szükségünk, és ez magyar érde k is, hiszen egyrészt közvetlen szomszédunkról van szó, de ott van Kárpátalja is, úgyhogy minden szempontból azt tudom mondani, hogy ez a kívánatos jövőkép számunkra: egy stabil, fejlődő Ukrajna, amely kiszámítható módon képes gyarapodni. Ez a társulási sz erződés a legjobb utat jelöli ki e célok felé. Reálisnak kell maradnunk, és akkor is, amikor látjuk a lehetséges akadályokat, a nehézségeket felmérjük. Nem titok senki előtt az, hogy Ukrajna nagyon komoly problémákkal küzd. Az egyik probléma pont az orosz vélemény. Ezzel kapcsolatban teljesen nyilvánvaló, hogy azt, hogy Ukrajna az Európai Unió felé közeledik, a putyini Oroszország egyáltalán nem nézi jó szemmel. Putyin pontosan tudja azt, hogy az eurázsiai uniója nem lesz egyhamar vonzóbb az embereknek, min t a szabad nemzetek Európai Uniója. Ezért Putyin a nyomásgyakorlás számos eszközével élt eddig is és él a mai napig is. Ezekben a percekben, amikor én beszélek itt a magyar parlamentben, emberek halnak meg Luhanszk és Mariupol környékén; szeparatista lázad ók, orosz fegyverekkel és támogatásukkal, Ukrajna területének megcsonkítását tűzték ki célul. Ráadásul a másik probléma a korrupció, ami Ukrajnában ugyancsak jelen van. Látjuk azt, hogy a politikában messze túl nagy egyes érinthetetlennek látszó oligarchák és a szervezett bűnözés befolyása. Hozzáteszem azt is, hogy ráadásul a környezetvédelem tekintetében is fontos lenne, hogy az Európai Unió standardjait átvegye az ország. Ugyanis hiába vannak Ukrajnának kiváló adottságai számos téren - akár a mezőgazdaság ot, akár a nyersanyagkincset figyeljük , hiába látjuk azt, hogy egy nagyon fontos földgáztranzitútvonalról van szó, hogy ha az ezekből a javakból származó bevételek kevés kiváltságos ember kezében összpontosulnak, miközben a tömegek kénytelenek fillérekb ől élni, ez nyilván egy elfogadhatatlan helyzet. A társulási megállapodás egyik legnagyobb haszna pont az lehet, ha azt biztosítjuk, hogy a fejlesztési pénzek és támogatások a társadalmi egyenlőtlenségek csökkenését tudják elhozni Ukrajnában. A megállapodá sban egyrészt ki van kötve a jogharmonizáció, valamint az igazságügyi együttműködés, és ezek azzal a reménnyel biztatnak, hogy Európa áldásos hatása eljut majd Ukrajnában a legszélesebb néprétegekhez, és Ukrajna egésze számára tud felemelkedést kínálni. Na gyon fontos, hogy ez így történjen, és ennek én kettő garanciáját mindenképpen fontosnak látom hangsúlyozni. Tehát ez az, aminek így kellene történnie. Egyrészt a társulási megállapodásban rejlő lehetőségeket és kockázatokat egy olyan szempontból is mérleg elni kell, hogy nem tudhatjuk, mikor kerül majd sor Ukrajna európai uniós csatlakozására, és ha túl sokat várakozik egy nemzet az Unió előszobájában, akkor születhetnek ellenérzések, láttunk már erre példát. Nagyon fontos, hogy amit Ukrajna kap az Unió irá nyából, az tehát ne csak egy szűk elit felé irányuljon, hanem Ukrajna egészének képes legyen a felemelkedés lehetőségét biztosítani. A másik pedig az, hogy folyamatosan mérni és monitorozni kell annak a társadalmi és gazdasági hatásait, ami most Ukrajnával történik - tehát a megállapodás hatásait , és ha kell, akkor be kell avatkozni, hogy ne az igazságtalanság, hanem a fejlődés és a stabilitás eszköze lehessen ez. Ebben hatalmas felelőssége van egyrészt a mostani uniós államoknak, másrészt pedig kifejezet ten az Európai Bizottságnak is. Tehát ezek figyelembevételével kell a következő időszakban is eljárni. Nem elég egy megállapodást ratifikálni, nem szabad sorsára hagyni azt az országot, folyamatosan és teljes jogú uniós tagállamként Magyarországnak is amel lett kell kiállnia, hogy Ukrajna számára és Ukrajna egésze számára hozzon jobb időket ez a megállapodás. A fenti problémákkal kapcsolatban egyrészt őszintének kell lennünk. Mi, magyarok is ismerjük ezeket a problémákat, jobban is, mint szeretnénk, tehát ny ilván van mit söprögetnünk a saját házunk tájékán is. (13.40) De pontosan ezért gondolom, hogy tapasztalatcserével és együttműködéssel Magyarország közben tud járni és segíteni tud. Ráadásul a szabad civil szférának is fontos s zerepe lehet ebben, a