Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 18. kedd (27. szám) - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek az egyes kereskedelmi építmények engedélyezése fenntarthatósági szempontjainak érvényesítése érdekében történő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1766 Mondhatja azt a kormányvezetőkből álló bizottságra, hogy tulajdonképpen most hülyeséget mondott? Tehát meglesz ez a mérlegelési jog, vagy ez csak egy jogszabályi fecni? Ugyanígy aggályos számomra, hogy a bizottság megkeresheti a kormányhivatalt, hogy megfelelő határidő kitűzésével szerezze be az előbb a képviselő asszony által kifogásolt szakasz szerint a kérelmezőtől a szükségeshez képest a további kiegészítő adatokat; tehát ami nem szükséges, azokat beszerezheti. És például mé g beszerezheti az érintett települési önkormányzatok, a fogyasztói, környezetvédelmi érdekképviseleti, valamint más civil szervezetek véleményét. Nagyon kíváncsi lennék, hogy mik ezek a „más civil szervezetek” és ez a „megkeresheti” mit jelent, hány esetbe n tervezik, hogy megvalósuljon. Mert ez semmilyen kötelezettséget nem jelent senkire. Nem jelent kötelezettséget az eljáró hatóság számára, hogy kiket keressen meg, nem jelent kötelezettséget arra, hogy miket vonjon be, de még csak arra sem, hogy milyen sz empontok érvényesüljenek a szakmai megítélése során, mert nem derül ki, hogy ezt kik fogják elbírálni. Ez alapján a bizottság, ha kért ilyet, talán figyelembe veheti, itt is van a „megkeresheti” mellett a „figyelembe veheti”, és majd a szakhatóság mérlegel heti a véleményt. Tehát egy olyan szabályozás, amely semmiféle konkrétumot nem tartalmaz, ugyanakkor nagyon magas döntési kompetenciát ad mindössze egy kormányhivatalnak, ami a HajdúBihar Megyei Kormányhivatal, mindössze egy testületnek, amiben nincs is e sélye annak, hogy számos szakterület megjelenjen, ez nyilvánvalóan aggályokat kelt. (L. Simon László tüsszent.) Kedves egészségére! (L. Simon László: Köszönöm.) Mint elmondtam, a jogszabályalkotás céljaival teljes mértékben egyet tudunk érteni, viszont a m egvalósításra az eszközeivel, amelyeket e célokhoz rendel, ez a jogszabálytervezet nem alkalmas. (L. Simon László: Kérünk jobbat az ellenzéktől!) Igen, a felszólításnak eleget téve módosító indítványokat fogunk beadni, amelyek elfogadása esetén esetleg tud juk támogatni. Viszont mindaddig, míg ezekkel a módosításokkal nem lesz világos, hogy milyen jellegű intézkedéseket kíván tenni a kormány és hogyan, addig ez a jogszabálytervezet nem jelent megoldást. Még egy fontos dolgot megemlítenék, ami pont a Miniszte relnökséghez tartozik területileg, ez pedig a magyarországi strukturális alapok felhasználásának a kérdése. Azt látni kell, hogy nagyon sok ilyen fejlesztési tevékenység sokszor vett igénybe az elmúlt EUs költségvetési ciklusban EUs költségvetési forráso kat. Ezért az nagyon jó lenne, ha jogszabályban látnánk biztosítottan, hogy semmilyen közpénz és pályázati pénz nem fogja erősíteni ezeknek a lehetőségét, akkor sem, ha majd a bizottság mérlegelhette és a szakhatóság figyelembe vehette a bizottság vélemény ét. Mindezen szempontok alapján azt mondjuk, hogy a szabályozásnak nyilvánvalóan van létjogosultsága, nem ezekkel az eszközökkel. Csak azért, hogy fenntartsam azt az álláspontomat, hogy nem értek egyet, Tukacs képviselő úrral sem értettem egyet maradéktala nul. Nem kell központi szabályozás, mondta, de azt láttuk, hogy ennek nagyon komoly kockázatai is vannak. Vannak ugyan pozitív példák, de ez nem jelenti, hogy a központi szabályozás hiánya biztosan pozitív példákat fog teremteni. Tehát ez, hogy van valamil yen kormányzati szándék, ami valamilyen gazdaságfejlesztési irányba akarja tolni a magyarországi kereskedelmi rendszereket, ez nem jelentene hátrányt. A globalizációkritikáról tett észrevételei is olyanok, amik számomra nehezen elfogadhatóak, hiszen a glob alizációkritikusság itt semmi mást nem jelent, mint a magyarországi vállalkozók, a kis- és középvállalkozások érdekeinek a védelmét. Összefoglalva azt mondhatom el, hogy pártunk a jogszabálytervezet céljaival egyet tud érteni, a szabályozást teljesen éretl ennek látja, nem alkalmasnak arra, hogy valós feltételeket tudjon meghatározni. Ugyanakkor szemlátomást az a kormányzati törekvés, hogy minél több és nagyobb mértékű függőséget teremtsen, és minél nagyobb mértékben a kormányzati kompetenciákat erősítse, ez viszont nem feltétlenül kívánatos, hiszen ezek akkor lennének megnyugtatóak, amennyiben a jogszabály különböző szakaszaiban, például az érintett helyi civil szervezetek esetében kötelezően figyelembe venné a bizottság, és a bizottság így valóban szélesebb látókörrel tudna mérlegelni, azt pedig kötelezően figyelembe venné a szakhatóság.
