Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 18. kedd (27. szám) - Egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a betétbiztosítást, valamint a pénzügyi közvetítőrendszert érintő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. MENGYI ROLAND, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1744 motorját alkotó kis- és középvállalkozások növekedésére, illetve a bankbetétesek megtakarításainak biztonságára. A Bizottság több intézkedést is hozott a bankok tőkeszerkezetének és gazdaságfinanszírozó képességének megerősítése érdekében. A Bi zottság irányelve egyértelműen rögzíti, hogy világosan és az eddiginél pontosabban meg kell határozni a bankvezetők, illetve a nemzeti, európai és belső ellenőrző szervek felelősségét az átlátható szabályokon alapuló, etikus magatartásformák előmozdítása é rdekében. Az irányelvben a tőkeszerkezet megerősítését célzó intézkedések magasabb szintű és jobb minőségű saját tőkét, nagyobb kockázati fedezetet, megfelelő tőkeáttételi arányt és a likviditás új megközelítését tartalmazzák. A központi értéktárak a közpo nti szerződő felekkel együtt jelentősen hozzá kell hogy járuljanak a pénzügyi piacok védelméhez. Ezenkívül fontos, hogy az értékpapírügyletek végrehajtása még azokban az időszakokban is megfelelően és időben történjen, amikor a pénzügyi stressz rendkívül n agy méretű. Mivel a központi értéktárak a kiegyenlítési folyamatban kulcsfontosságú helyet foglalnak el, az általuk működtetett értékpapírkiegyenlítési rendszerek rendszerszintű jelentőséggel bírnak az értékpapírpiacok működése szempontjából. Mivel a közp onti értéktárak közötti kapcsolatot létesítő megállapodások következtében egyre több a tagállamközi kiegyenlítések száma, kétséges, hogy közös prudenciális szabályok hiányában a központi értéktárak mennyire ellenállók a más tagállamok központi értéktárait érintő kockázatok átgyűrűző hatásával szemben. A több tagállamot érintő kiegyenlítések számának gyarapodása ellenére nagyon lassúnak bizonyultak a piac által vezérelt, a központi értéktári szolgáltatások integráltabb piaca irányába mutató változások. Ha re ndelkezésre állna az értékpapírkiegyenlítés nyílt belső piaca az Unióban, valamennyi befektető ugyanolyan könnyen és a hazai értékpapírok esetében alkalmazottakkal megegyező eljárásokat alkalmazva fektethetne be bármely uniós értékpapírba. Az uniós kiegye nlítési piac ugyanakkor a nemzeti határok mentén továbbra is széttagolt, és a több tagállamot érintő kiegyenlítés a kiegyenlítést és a központi értéktárak tevékenységét szabályozó nemzeti előírások különbségei, valamint a központi értéktárak közötti versen y korlátozott mértéke miatt költségesebb. Ez a széttagoltság akadályozza, valamint kockázatosabbá és költségesebbé teszi a több tagállamot érintő kiegyenlítést. Mivel a központi értéktárak rendszerszempontból jelentősek, ösztönözni kell közöttük a versenyt annak érdekében, hogy a piaci szereplők választhassanak a szolgáltatók között, és csökkenjen az egy infrastruktúraszolgáltatótól való függés. Mivel nem azonosak a piaci szereplőkre vonatkozó kötelezettségek, és a központi értéktárakra vonatkozóan nincsen ek közös prudenciális szabályok, a nemzeti szinten hozott, egymástól eltérő intézkedések káros hatást gyakorolhatnak a biztonságra, a hatékonyságra és a versenyre az uniós kiegyenlítési piacokon. Ezeket a belső piaci működés előtt álló jelentős akadályokat fel kell számolni, és ki kell küszöbölni a verseny torzulását, valamint elejét kell venni az ilyen akadályok és torzulások jövőbeni kialakulásának. A belső piac megfelelő működéséhez meg kell teremteni az értékpapírkiegyenlítés olyan integrált piacát, am ely nem tesz különbséget az egy és a több tagállamot érintő értékpapírügyletek között. Nagy vonalakban ezek azok a szempontok, amelyeket irányelvében az Európai Bizottság is mérlegelt, amikor az Európai Unión belüli értékpapírkiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról szóló 909. rendeletét megalkotta. Most pedig pár szó a törvénytervezet főbb elemeiről. A betétbiztosításra vonatkozó szabályok változása sorában először azt az új lehetőséget kell kiemelnünk, hogy az önkormányzat betéteinek biztosít ására is lehetőség van, amennyiben éves költségvetésük nem haladja meg az 500 ezer eurót. Tekintettel arra, hogy ez a kisebb önkormányzatok esetében likviditási problémákat okozhat, a javaslat kiterjeszti a betétbiztosítást az államháztartás önkormányzati alrendszeréhez tartozók betéteire is. A betétbiztosítási irányelv - a rövidebb kártalanítási határidőre is tekintettel - már nem ad lehetőséget kizárásra abban az esetben, ha a betétet a hitelintézet vezető állású munkatársa, könyvvizsgálója vagy legalább 5 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező személy birtokolja. Azokat a betéteket sem zárják ki, amelyekre jelentősen magasabb kamat jár az azonos nagyságú és
