Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 17. hétfő (26. szám) - Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
1685 mondtak el semmilyen fórumon, akkor nemcsak erre az egy médiumra, hanem valamennyi médiumra, így a Magyar Nemzetre v agy akár a Hír TVre is vonatkozó szabályokat alkotnának. Erről azonban szó nincsen. Kérem, fejezzék be ezt a jogalkotást, és vonják vissza az adótörvényeket! Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK : Ismételten megkérdezem, hogy a fennmaradt időker et terhére valaki kíváne élni a felszólalás lehetőségével. (Nem érkezik jelzés.) Nem kíván élni. Ebben az esetben, tisztelt Országgyűlés, a vitát lezárom. Tállai államtitkár urat illeti a szó; ahogy a korábbiakban említettem, maximum 10 perce van. Parancs oljon! TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Először is szeretném megköszönni a bizottsági előadók véleményét, hozzászólását, természetesen a kormánypárti és ellenzéki képvi selők hozzászólását. Sok érdekes dolgot valóban megtudhattunk az ellenzéki felszólalásokból, nagyon sok elhangzott ebből már az általános vita során is. Egykettőt belőle csak: kapkodva készült ez az adótörvénytervezet; nem volt érdemi reakció a felvetések re, amit kétlek, elég komoly vita folyt itt az általános vita során a parlamentben; aztán megtudhattuk azt is, hogy a még be sem vezetett önkormányzati adók majd milyen súlyos terheket jelentenek az emberek számára; de a legfőbb mondandója minden felszólal ónak végül is az volt, hogy vonjuk vissza ezt az adótörvénytervezetet. (18.00) Ezt nem tudom megígérni a mélyen tisztelt ellenzéki képviselőknek. Én úgy emlékszem, hogy ilyenre nem volt példa a rendszerváltozás óta, és ez a mostani vita sem lesz alkalmas a rra, hogy az önök kérésére visszavonjuk. De ha belegondolunk, akkor sok ellenzéki felszólalásra, ha önöknek így tetszik, módosult a benyújtott adótörvény. Én csak két dolgot mondanék: a netadó - ahogy önök mondják - és a kafetériarendszer átalakítását sem úgy fogja a törvényjavaslat végrehajtani, ahogy azt eredetileg a kormány szerette volna. És ha most megengedik, azért általánosságban is beszélnék zárszóként a törvényjavaslatról. A minisztérium álláspontja szerint, illetve a kormányzat álláspontja szerint Magyarország adórendszere képes szavatolni a pénzügyi stabilitást, a szociális biztonságot és a gazdasági növekedést. A kormány számára 2015ben is a család az első. Ezért az adótörvény a gyermeket nevelők, a munkavállalók, a kis- és középvállalkozások te rheit változatlanul alacsony szinten tartja. Mindez - a benyújtáskor megfogalmazott célokkal összhangban - a jóváhagyás előtt álló törvényjavaslatnak is hangsúlyos eleme maradt. Az egykulcsos, arányos jövedelemadó bevezetését követő lépésként a kormány kez deményezte a béren kívüli juttatásokat érintő közterhek rendszerének átalakítását is. Azt szeretnénk elérni, hogy az emberek szabadon felhasználható pénzt kapjanak és ne pántlikázott juttatásokat. A jövedelmek egyre csökkenő terhelése miatt ugyanis hosszab b távon célszerű a pénzben adott juttatások arányát növelni. Jövőre még fennmarad az utalványok adóelőnye, de kismértékben átalakul a kedvezményezett juttatások szerkezete. 2015ben 200 ezer forint éves keretösszegig az idei mértékkel azonos, tehát 35,7 sz ázalékos közteher megfizetése mellett adható olyan béren kívüli juttatás, mint például az Erzsébetutalvány, az iskolakezdési támogatás vagy az öngondoskodást segítő munkáltatói hozzájárulás. E keret felett, további 250 ezer forint erejéig a SZÉPkártya há rom zsebébe is biztosítható támogatás ugyanilyen terheléssel. Az adó mértéke csak az említettől eltérő mértékű és formájú juttatások esetében nő 51,1 százalékra. Tisztelt Országgyűlés! A társasági adózást érintő módosítások koncepcióváltás nélkül, az uniós rendeleteknek és irányelveknek megfelelő jogharmonizációs célú átszervezéseket tartalmaznak.
