Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. szeptember 16. kedd (15. szám) - A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló tö... - DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
160 Bármelyik eleme is bizonytalanná válna ennek a folyamatnak, az a végső célt, a magyar fogyasztók európai színvonalú védelmének a megteremtését veszélyeztetné. Látható tehát, hogy ez a második törvény milyen szorosan kapcsolódik az előző jogszabályhoz. Az első jogszabály alapján megindított perek 2014. augusztus 15től indultak, jelenleg 78 per van folyamatban. A jogi rendezés első részét jelentő jogszabály tehát működésbe lépett, maga a folyamat azonban még korántsem zárult le. Ezzel kapcsolatban szeretnék röviden kitérni azokra a sajtóhírekre, amelyek arról szóltak, hogy három folyamatban lévő perben az eljáró bíró felfüggesztette az eljárást, é s az Alkotmánybírósághoz fordult. Mint alkotmányjoggal foglalkozó professzor és mint volt alkotmánybíró, határozott jogi álláspontom, hogy a támadott jogszabály minden szempontból megfelel az Alaptörvény rendelkezéseinek, és kiállja az alkotmányosság próbá ját. Ezzel kapcsolatos amicus curiae véleményemet írásban már a múlt héten megküldtem az Alkotmánybíróságnak, és az újabb felfüggesztésekre tekintettel ezt ezen a héten még további észrevételekkel fogom kiegészíteni. Itt most röviden csak két érvet szeretn ék cáfolni. Gyakori vád a bankok részéről, hogy az előző törvény a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközik. Ez a törvény azonban nem alkotott új anyagi jogot, csupán a Kúria jogegységi határozatában foglaltakat vette át. A jogegységi határozat pedig az Európai Bíróság 2014. április 30án hozott határozata alapján a Ptk.nak a tisztességtelenségre vonatkozó rendelkezését értelmezte, pontosította. A tisztességtelenségnek ez a meghatározása azonban már 2004. május 1je, vagyis hazánk európai uniós csatlakozása óta a magyar jog részét képezi. Az Európai Bíróság gyakorlata is folyamatosan fejlődik, többek között a fogyasztói szerződésekben alkalmazott tisztességtelen szerződésekről szóló 93/13as irányelvhez kapcsolódóan. Az Európai Bíróságot mégsem érte soha az a vád, hogy visszamenőlegesen alkalmazná a jogot. A visszamenőleges hatállyal kapcsolatban végül szeretném külön is idézni a Kúria egy korábbi elvi határozatát, a Polgári Kollégium 2/2012. 6. pontját, amely így szól: „Nem ütközik a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmába, ha a bíróság a szerződéskötés időpontjában hatályos Ptk.rendelkezések alapján az általános szerződési feltétel tisztességtelenségét állapítja meg olyan okból, amelyet utóbb a külön törvény - adott esetben a kialakult joggy akorlat tapasztalatait felhasználva - kötelezően is szabályoz.” Ez történt a mi esetünkben is. Más okból sem tekinthető azonban alaptörvényellenesnek a jogszabály, a szerzett jogok védelme kapcsán a bírói indítványok az elévülés szabályaira hivatkoznak. A 2014. évi XXXVIII. törvény azonban nem mondott ki új elévülési szabályt, a törvény csak azt a gyakorlatot rögzíti, hiszen folyamatos, tartós jogviszonyok esetén az elévülés a jogviszony megszűnését követően kezdődik. Amíg tehát a szerződés fennáll, fel sem merülhet az elévülés kérdése. Szintén nem állják meg a helyüket az uniós jogba ütközésre vonatkozó érvek. A kormány tájékoztatta a törvényről az Európai Központi Bank elnökét, ezen túlmenően pedig a konzultációra vonatkozó Európa tanácsi határozat nem ír elő más jogkövetkezményt. Összegzésként ismételten szeretném azt kiemelni, hogy tehát az előző törvény mind az Alaptörvény, mind az uniós jog rendelkezéseinek megfelelő. Azért fontos, mert erre a törvényre épül ez a jelenlegi törvény. Tehát nyilvá n ez egy alkotmányos jogszabály, ennek megfelelően ez a jogszabály is alkotmányos lesz. Ezért tartottam indokoltnak, hogy az előző jogszabályra kicsit visszatérjek. És most rátérek az új jogszabályra, amelyet a most beterjesztett elszámolási törvény előkés zítése során is szem előtt tartottunk. Munkánkat mindenekelőtt az Alaptörvény M) cikkében írtak határozták meg, amely szerint Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait. Tehát maga az Alaptörvény is kötelez bennünket, hogy lépjünk föl. Engedjék meg tehát, hogy most akkor a törvényjavaslatot ismertessem. Az elszámolási törvény egyik fő célja az érvénytelen szerződéses kikötések miatt a fogyasztók javára mutatkozó túlfizetések elszámolása. Ezeknek a múltbeli tú lfizetéseknek az elszámolására kell a második törvényben a jelen
