Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. szeptember 16. kedd (15. szám) - A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló tö... - DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
161 szabályokat megállapítani. Az ilyen jellegű múltbeli túlfizetések elszámolására jelenleg sem kötelező érvényű jogegységi határozat, sem pedig kifejezetten ezt rendező egyedi bírósági döntés n incs. Emiatt a jogalkotónak a bírói gyakorlat szélesebb körű elemzéséből merítő, és a polgári jog elveit szem előtt tartó absztraktabb jogértelmezés útján kellett az elszámolás általános elveit meghatároznia. Fontos szempont volt az is, hogy a jogalkotó a fogyasztó számára a legkedvezőbb megoldást válassza, ez pedig a javaslatban szereplő előtörlesztéses módszertan. Erre is tekintettel a javaslat az elszámolásnak csak az általános polgári jogi szabályait határozza meg, a részletszabályok kidolgozására a Mag yar Nemzeti Bank kap felhatalmazást. A fogyasztói hiteltípusoknak a gyakorlatban előforduló nagy számára tekintettel a törvényben nem lehetséges valamennyi részletszabályt meghatározni, sőt indokolatlan is. (10.00) A rendeleti szintű szabályozás előnye, ho gy bármilyen új esetcsoport felmerülése esetén rugalmasabb reagálást tesz lehetővé, mint egy törvénymódosítás. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az elszámolás elveit és alapjait ne a törvény tartalmazná. Technikai részletszabályok, amelyeket a Magyar Nemzet i Banknak kell meghatároznia, amelyek természetesen fontosak. Az elszámolás fő szabálya, hogy az érvénytelen szerződéses kikötések alkalmazása miatt keletkezett túlfizetést, mint említettem, előtörlesztésként kell figyelembe venni. Ennek lényege, hogy a fo gyasztót olyan helyzetbe kell hozni, mintha a szerződéskötés időpontja óta a törvényes árfolyamon és a szerződéskötéskori, eredeti kamatszinten történt volna az elszámolás. A fennálló szerződésekhez kapcsolódóan a pénzügyi intézményeknek újra kell számolni uk a tartozás teljes összegét, valamint meg kell határozniuk a jövőbeni törlesztőrészleteket is. Az új árfolyamon és kamatszinten történő elszámolás következtében mind a tartozás még fennálló összege, mind pedig a törlesztőrészletek csökkenni fognak. Fenná lló szerződések esetén a pénzügyi intézmény a túlfizető fogyasztó javára, a még hátralévő tartozás terhére írja jóvá. Ebben az esetben tényleges pénzkifizetésre nem fog sor kerülni. A javaslat külön szabályozza azt az esetkört, amikor a fogyasztónak a pénz ügyi intézménnyel szemben lejárt tartozása van, tehát nem fizetett rendszeresen, egyik hónapban fizetett, a másik hónapban kevesebbet fizetett, tehát van egy lejárt tartozása. Erre akkor kerülhet sor, ha az aktuális törlesztőrészlet összegénél kevesebbet f izetett, tehát késedelembe esett, vagy bizonyos idő óta egyáltalán nem fizet. Ezekben az esetekben a régi Ptk. 293. §át, valamint az új Ptk. 6:46. §át kell alkalmazni a lejárt tartozás pénzügyi intézmény általi elszámolása során. Eszerint, ha a kötelezet t a kamattal és a költséggel is tartozik, és a fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elég, azt elsősorban a költségre, aztán a kamatra és végül a fő tartozásra kell elszámolni. A szerződésszerű teljesítéssel megszűnt szerződéseknél a túlfiz etés részben azt jelenti, hogy a szerződés megszűnésére ténylegesen egy korábbi időpontban került sor, tehát lejárt szerződésekről van szó. Ettől a korábbi időponttól kezdve az adósnak devizaalapú szerződéseknél már nem állt fenn devizafizetési kötelezetts ége. Miután nincs jogviszony, meg kell nézni, hogy milyen alapon lehet vele elszámolni. Az ettől az időponttól kezdve teljesített túlfizetést emiatt a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint kell visszatéríteni. Jó, hogy tudjuk, hogy a polgári törvény könyv még másodlagosan határozza meg a jogalap nélküli gazdagodást mint jogcímet. Ez azt jelenti tehát, hogy a szerződés megszűnésének újra megállapított helyes időpontjáig a túlfizetést a fennálló szerződésekre irányadó általános szabályok szerint kell ki számítani. A megszűnés utáni időpontban teljesített fizetéseket azonban a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint kell az adós javára visszatéríteni. A lezárt, megszűnt szerződések esetén a túlfizetést a pénzügyi intézmény tehát ténylegesen ki fogja f izetni a fogyasztónak. A megszűnt szerződésekhez kapcsolódó elszámolás vonatkozásában az előző törvény hatálybalépését megelőző öt évet kell alapul venni. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi intézményeket a 2009. július 26át követően megszűnt szerződésekhez k apcsolódóan terheli az elszámolási
