Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 11. kedd (25. szám) - A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1568 szemp ont van, ami befolyásolja egy ország jövőképét, és ebből az egyik az a biztonság, amit a jogszabályi környezettel kormányokon átívelően, szemléletileg sugalmaznia kellene az országok vezetésének. És ennek a biztonságnak a hiánya, a kapkodás, az, hogy egye gy erőforrás gyors kihasználása, gyors politikai érdekekké való lefűzése semmiképpen nem lehet kívánatos sem a jogbiztonság, sem az emberek biztonságérzete, sem pedig az ország természeti erőforrásokkal való gazdálkodása szempontjából. Mint elmondtam felve zetőmben, mi is arra a következtetésre jutottunk, hogy van néhány olyan elem, amely összességében egyszerűsíti az eljárásokat, világosabbá teszi, hatásköri és illetékességi kérdéseket tesz rendbe, ugyanakkor vannak komoly kockázatai is ennek a tervezetnek. Erre szeretnénk felhívni a figyelmet. A T/1706. számú törvényjavaslat a bányászatról és a termőföld védelméről számos szükséges jogszabályi pontosítást tartalmaz. (14.10) Csak néhány pontját szeretném érinteni a törvényjavaslatnak, amelyek véleményem szer int aggályosak, és az egészséges környezethez való alkotmányos, illetve Alaptörvényben biztosított jog szempontjából kockázatosak lehetnek Magyarország jövője szempontjából. A törvénymódosításból elsősorban a palagázra vonatkozó részt szeretném kiemelni, a mely a bányafelügyelet hatáskörébe helyezi a szénhidrogén kutatása és kitermelése során alkalmazott rétegrepesztést, valamint a rétegrepesztési technológia és a rétegenergiapótlás céljából alkalmazott vízbesajtolást. Ismertebb nevén a palagázfúrásról van itt szó. A másik problémás rész ezzel részben szintén összefügg, ez a széndioxid geológiai tárolásának lehetővé tétele. Összességében az LMP azt gondolja, hogy pont egy olyan téma, mint az ország energetikai jövője, energiabiztonságának megvalósítása azt igényelné, hogy ebben nemzeti konszenzus legyen, az, hogy a többségi kormányzó pártoknak és a magyar parlamentben a választóknak szintén egy komoly csoportját képviselő ellenzéknek legyen valamilyen konszenzusa arra nézve, hogy milyen irányba megy el az or szág energiastratégiája. Nyilvánvalóan ennek a hiányát látjuk akkor, amikor ezt a stratégiai gondolkozást a parlament hatásköréből kivéve gyakorlatilag egyszerű bányahatósági szintre levisszük, és a hatásköröket úgy biztosítjuk ezzel a jogszabálytervezette l, hogy lehetőséget teremtsen arra, hogy hatósági szinten dőljön el, hogy az ilyen jellegű technológiák alkalmazására nyílik majd lehetőség vagy nem nyílik. Ez az, amit nem szeretnénk. Ez az, amiről azt mondjuk, hogy a parlamentnek kellene gondolkoznia, s a kormányzó többségnek és az ellenzéknek valamilyen konszenzust keresnie, hogy mi az, ami az ország energetikai jövőjére meghatározó lehet. A palagázról beszélünk, ami egy aprószemcsés üledékes kőzet pórusaiban található, és csak azután gyűlik fel nagyobb mennyiségben, ha szétroncsolják a kőzetet. Ennek következtében homok, víz és vegyszerek elegyét juttatják nagy mélységbe. Ez viszonylag egy új technológia, ami sok kockázatot rejt. Amikor arról hoz a kormány döntést, hogy milyen új energiahordozókat támoga t, mindenképpen fontos azoknak a környezetvédelmi, környezetegészségügyi, természetvédelmi szempontoknak az érvényesítése az energiatermelésben, amelyek most gyakorlatilag alulmaradnak a bányahatóságok hatáskörének a megerősítésével szemben. Az LMP álláspo ntja az, hogy a palagázzal való kísérletezés és az atomenergia helyett úgy léphet az ország a nemzeti energiaönrendelkezés irányába, ha a környezetre nem káros megújuló energiák mellé tesszük le a voksunkat. Paks után egy újabb lépcső lehet ez a jogszabál ytervezet abba az irányba, hogy erről letegyünk, és erőforrásokat, hatásköröket biztosítsunk ezzel ellentétes folyamatokra. Európában a palagáz kitermeléséhez használatos hidraulikus repesztéses eljárással kapcsolatban már most jelentős környezetvédelmi ag gályok merültek fel. Amerikában, ahol nagy lakatlan területek vannak és sok helyen kísérleteznek ilyennel, jóval lazább a szabályozás, és azt látjuk, hogy a genetikailag módosított élelmiszerek esetében is nagyobb a tudomány ez irányú fejlődésével kapcsola tos bizalom, mint az öreg kontinensen. A francia kormány viszont még 2012ben betiltotta a
