Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 11. kedd (25. szám) - A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1569 palagázbányászatot, mert nem merték vállalni a földmozgások és egyéb környezeti veszélyek, a felszín alatti vizek elszennyeződésének kockázatát a Párizsimedencében . Az elmúlt években egész NyugatEurópában gyorsan és radikálisan változott a palagázkitermelési technológiához való viszony. Nemrégiben a környezetvédőknek Bulgáriában is sikerült elérniük, hogy az eljárást törvényen kívül helyezzék, és ennek nyomán viss za is vonták a Chevron koncesszióját. Az Európai Unióban lassan kisebbségbe kerülnek azok az államok, amelyek nem gördítenek akadályokat a kutatás és kitermelés elé. A magyar kormány ezzel a jogszabályjavaslattal viszont a jelek szerint éppen arra készül, hogy a magyar emberek egészségével és talajvízkincsével kísérletezzen egy olyan technológiával, amely káros hatásainak az elmaradására nincs semmiféle tudományos bizonyíték. Magyarország Alaptörvényé nek XX. cikke szerint azonban mindenkinek joga van az egészséghez, amit a magyar állam az egészséges ivóvízhez való hozzáféréssel, valamint a környezet védelmének biztosításával segít elő. Az Alaptörvény P) cikke azt írja elő, hogy a természeti erőforrások , többek között a vízkészlet fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. A kormánynak szintén fontos feladata, hogy felelős döntéseket hozzon az ország hosszú távú energiaellátásával kapcsolatban, illetve hogy a hazai kis- és közepes vállalkozásokat hozza helyzetbe, ne a külföldi beruházókat, külföldi kutatókat és külföldi érdekeltségű cégeket. Az energiaipar erősen környezetszennyező, amit tényként kell kezelnünk. Hazánk teljes széndioxidkibocsátásának bő hár omnegyede, 75,9 százaléka az energiaszektor számlájára írható. Azaz a jelenlegi fosszilis alapú energiatermelés erősen terheli a természeti környezetet, például a klimatikus viszonyok megváltoztatása által, és így veszélyezteti alapvető emberi szükségletei nk kielégítését. Magyarországon 2007ben kezdődtek el a hagyományos gázmezőn a kutatások. A legaktívabb cég a kanadai Falcon Oil & Gas magyar leányvállalata, a TXM Olaj- és Gázkutató Kft. volt. Később a kanadai cég egy szerb olajvállalattal, a NISZszel - amelynek többségi tulajdonosa az orosz Gazprom - kötött megállapodást. A TXM is több tucat rétegrepesztést hajtott végre, és a hidraulikus rétegrepesztéses eljárással azt követően kellett leállniuk, hogy a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság meg tiltotta a hidraulikus rétegrepesztéses technológia alkalmazását. El szeretném mondani általánosságban a magyar kormányzatnak és a 2010 óta fennálló második, illetve most már harmadik Orbánkabinetnek azt a tendenciáját, amit többször szóvá tettünk a kormá nyalakítás során is, hogy a környezetpolitikai szempontok láthatóan nem tudnak kellően érvényesülni. Ennek ellenére ezek a tendenciák, az, hogy korábban a környezet- és természetvédelmi feladatokért felelős zöldhatóságnak nagyobb volt a hatásköre, és alaph atóságként járhatott el az ilyenek engedélyezésében, nagymértékben lehetőséget teremtett arra, hogy Magyarország természetikincs- és ásványkincskészlete felügyelet alatt álljon, és legyen kontrollja az energiaszektornak és az iparnak arra nézve, hogy ne ve szítsük el hazánknak ezt az értékes erőforrástartalékát. El kell hogy mondjam, a korábbi környezetvédelmi államtitkárság, amikor még nem volt összerakva más témákkal, és a korábbi államtitkár, Illés Zoltán a legjobb tudomásom szerint szintén kiállt ezek e llen a technológiák ellen, és nyilvánvalóan nem azért, mert nem fideszes, hanem azért, mert szakember, és e tekintetben a környezetbiztonságot fontosabbnak ítélte meg, mint azt a gazdasági lehetőséget, amit esetlegesen ez a technológia rejthet. A TXM eseté ben ugyanis a hidraulikus rétegrepesztést megtiltó AlsóTiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség azzal érvelt a Népszabadság kérdésére, hogy a besajtolt víz 2 százalékban mérgező, allergén, mutagén, rákkeltő, környezetet káro sító, például biocid anyagokat is tartalmaz. Most ennek a betiltásnak a lehetősége megszűnik, és ez az, amit önök teljes mértékben hatáskörileg a bányahatóságokhoz tesznek át. Emiatt nekünk komoly aggályaink vannak.
