Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 11. kedd (25. szám) - Egyes igazságügyi és magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1546 Ha a végrehajtási eljárásokkal kapcsolatban a közbizalom megrendül , előbbutóbb a jogállamba vetett hitet aknázza alá, amely folyamatoknak mielőbb gátat kell hogy vessünk. Az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint az elmúlt hetek vizsgálatai bizonyították, hogy ma Magyarországon mind az adós, mind a végrehajtást kérő érdekei erősen sérülnek a végrehajtási eljárások során, amelynek legfőbb oka a jogszabályi rendelkezések figyelmen kívül hagyása vagy ha úgy tetszik, megszegése. Az egyik legjobb példa a helytelen jogalkalmazásra, amelyről már az elmúlt hónapokban ért esülhettünk a tárca közleményéből, hogy a végrehajtók a jogszabállyal ellentétesen munkabérletiltásokat sem hajlandók feloldani, az Országgyűlés devizaadósokat védő törvényjavaslatának elfogadása ellenére sem. Úgy gondolom, tűrhetetlen az a helyzet, hogy p ont a jogérvényesülés biztosításának eszközével felvértezett személyek forduljanak jogszabályi rendelkezésekkel szembe, és kövessenek el többkevesebb jogsértést. Éppen ezért, a kormány javaslatával egyetértve, ésszerűnek és támogathatónak tartom, hogy a v égrehajtások ellenőrzésére ideiglenesen miniszteri biztos kerüljön kinevezésre, aki tevékenyen részt vesz a panaszügyek kivizsgálásában, a fegyelmi rendszer kidolgozásában, a jogszerűség betartásában, valamint az ellenőrzések lefolytatásában. Rendkívül fon tosnak tartom, hogy a miniszteri biztos feladatkörei között szerepel a végrehajtás rendszerének átvilágítása. Hiszen idővel a végrehajtási eljárásoknak miniszteri biztos nélkül is törvényesen kell működniük. Ahhoz, hogy ez bekövetkezhessen, a gyakorlat ált al kiérlelt jogi garanciális elvekre van szükség. A jogszabálytervezet éppen ezért a miniszteri biztosnak havi beszámolási kötelezettséget ír elő. A törvényjavaslatból kitűnik, hogy 2015. március 1jétől a végrehajtási panaszügyek kezelését az Igazságügyi Hivatal veszi át a kamarától, amit rendkívül előremutatónak tartok, és úgy vélem, hogy a független elbírálás követelménye így hatékonyabban érvényesül. A közbizalom helyreállítása mellett az is fontos, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén az új Brüssze l I. rendelet is alkalmazható lesz jogrendszerünkben. Az új Brüsszel I. rendelet célja a határon átnyúló polgári kereskedelmi igények érvényesítésének könnyítése, egyszerűsítése a korábbi szabályokhoz képest, valamint a határon átnyúló polgári védelmi inté zkedések kölcsönös elismerése. Ennek érdekében pedig legfontosabb vívmányként megszünteti a végrehajthatóvá nyilvánítási eljárást. Az új Brüsszel I. rendelet következtében a jövőben a polgári és kereskedelmi ügyek többségében hozott olyan határozatok, amel yek meghozataluk helye szerinti EUtagállamban végrehajthatók, a többi tagállamban is gyakorlatilag automatikusan, korábbi közbenső eljárás szükségessége nélkül végrehajthatók lesznek. A módosítások közül kiemelném még az egyes törvényeknek az elektronikus ügyintézés érdekében szükséges módosítását, amely jogszabályváltozás egyértelműen a modern magyar közigazgatás megteremtése felé mutat. Az elhangzottakra tekintettel kérem valamennyi képviselőtársamat, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszön öm, hogy meghallgattak. ELNÖK : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik képviselőcsoportja jelezte, hogy két felszólaló ismerteti a frakció álláspontját, mindösszesen 15 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak. Parancsoljon! Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy olyan javaslatcsomag fekszik előttünk, ahol - talán nem vállalkozom nagy dologra a találgatásokkal, ha azt mondom - a végrehajtási eljárást és rendsz ert módosító részek állnak majd leginkább a közfigyelem középpontjában. Ezért magam is erre szeretnék szorítkozni vezérszónoki felszólalásunk első részében. Hiszen itt egyértelmű célként jelent meg a sajtóban történő kommunikálás során, hogy a végrehajtói rendszerbe vetett közbizalom megerősítése lenne a kormányzat célja.
