Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 11. kedd (25. szám) - Egyes igazságügyi és magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1547 Ugyanakkor itt jó egykét éve folyik egy diskurzus közöttünk a tekintetben, hogy az egész végrehajtói rendszer kapcsán milyen szintű változtatásokra lenne szükség. A Jobbik nem titkolta az on álláspontját, ennek, ugye, Staudt Gábor képviselőtársam volt a témafelelőse az utóbbi időkben, hogy az egész végrehajtási rendszer adott esetben állami ellenőrzés alá vonása lenne a járható út szerintünk, nem ilyen kilúgozott módon, hanem egy teljes kör ű folyamatábra végén. És felmerültek az utóbbi évek során egyéb javaslataink is, mint a végrehajtói jutalék tisztességes szinten történő maximálása, a visszaéléseknek egy tulajdonképpen fogyasztóvédelmi jellegű razziasorozat nyomán történő megszüntetése, a melyeket sorra lesöpört a kormányzat. Ámbár mindig megpróbált minket zárszavakban megnyugtatni a tekintetben, hogy majd jön neki egy teljes körű javaslata, ami az egész rendszert rendbe rakja, és minden hasonló visszaéléssel kapcsolatban azokat a kérdőjele ket megszünteti, amelyek eddig felmerültek. Nemcsak nemzeti radikális portálokon, de a média szélesebb berkein belül is egész egyszerűen egymást érik a végrehajtói visszaélésekkel kapcsolatos híradások. Szó szerint iparág alakult ki magyar emberek kifosztá sára Magyarországon. És ha ennyi a kormányzat összes cselekvési terve ezzel kapcsolatban, akkor bizony az adósok, a károsultak nagyon nagy bajban vannak. Hiszen elmondta maga Patyi Gergely is, hogy a tárca reményei szerint nem kell alapvetően megváltoztatn i a végrehajtási rendszert, nem kívánják „államosítani” a végrehajtást. Mi viszont azt mondanák, hogy egy nagyon szigorú állami ellenőrzés, nem csak egy miniszteri biztos, tulajdonképpen a profitérdekeltség kivétele a rendszerből igenis elérhetővé tenné az t az állapotot, hogy Magyarországon, ha egy adós bajba kerül, akkor valóban csak annyit kelljen megfizetnie, amennyivel tartozik. Tehát az amúgy is nehéz helyzetét ne súlyosbítsák tovább különböző pénzügyi bűnözők, akik úgy adjákveszik a követeléseket, mi nt a halaskofák. És mondjuk ki, hogy tisztelet a kivételnek, mert tisztességes és jól működő végrehajtási rendszerre bizony minden tekintetben szükség van. Tehát amikor kilakoltatási moratóriumról beszéltünk, akkor is elmondtuk, hogy például az önkényes la kásfoglalókat nem kívánjuk támogatni ebbéli tevékenységükben. Nyilvánvaló, hogy védelmet a jogkövető, tisztességes szándékok mentén élő magyar állampolgárok számára szeretnénk biztosítani. De az a kijelentés, ami itt az indoklások során megjelent, miszerin t úgy vélik, hogy az állam szerint is a jelenlegi formában lehet hatékony a végrehajtói rendszer, ámbár problémák vannak a működésével, ez bizony a porhintés magasiskolája. Ez a be nem ismerése annak, hogy elképesztő visszaélések tarkítják ezt a rendszert. Amellett, hogy kétségtelen tény, hogy valamelyest csökkent, mondjuk, a tavalyi évhez képest azoknak a száma, akik nem vagy késedelmesen fizetik meg, mondjuk, a közműszolgáltatások díjait. Mindazonáltal továbbra is milliók számára jelent problémát az, hogy különböző külföldi hátterű érdekeltségű szolgáltatói körök indokolatlan terhek tömegét zúdítják a magyar lakosságra, és aztán nyilván az elhasznált szolgáltatások ellenértékét joggal követeli a tulajdonos. De a beszedésre, behajtásra felhasznált módszerek már legalábbis megosztják a közvéleményt. Nyilvánvaló, hogy itt olyan fogyasztóvédelmi jellegű, formai visszaéléssorozat is felmerül, amit ez a csomag itt előttünk tulajdonképpen nem tesz rendbe, érintőlegesen próbál csak rendezni, vagy pedig egyáltalán nem is érint. Ez a fő probléma. A közműszolgáltatók kapcsán merül fel a legtöbb hasonló észrevétel és hozzánk is beérkező problémakör, ahol általánosságban elmondhatjuk, hogy késedelmes fizetés esetén először, ugye, fizetési emlékeztetőt, felszólítást, vég ül kikapcsolási értesítőt küldhetnek, illetve kellene hogy küldjenek. A valóság ezzel szemben az, hogy rendszeresen fordul elő már a behajtási eljárás során is az, hogy az adós semmiféle értesítőt nem kap. Az elmaradás tényéről is csak a követeléskezelőtől kap tájékoztatást. És azt is láthatjuk, hogy a néhány ezer forintos elmaradás így könnyen több tízezer vagy akár százezer forintos nagyságrendig is felkúszhat. Pedig hát itt nem kéne feltétlenül úgy eljárnunk, ahogy most a jelenlegi jogszabályok lehetőség et adnak arra, hogy a késedelmes fizetés
