Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 28. kedd (22. szám) - Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1070 szabályozott béren kívüli juttatásnak nem minősülő juttatások közt erhe pedig 65,79 százalékra nő 2015ben az idei 51,15 százalékról. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkáltatónak jövőre 43 százalékkal fog többe kerülni, ha a munkavállalóknak ki akarja fizetni a különböző kafetériaelemeket. Egyértelmű tehát, hogy jö vőre a cégek csökkenteni fogják a kafetériakereteket. Ez azért szomorú, mert a kafetériával főleg a kiskeresetű munkavállalók járnak jól, akiknek fontos a munkahelyi étkeztetés, az iskolakezdési támogatás vagy a helyi bérlet munkáltató általi támogatása. H a megnőne a kafetéria adója, akkor valószínűleg csökkenne a keresetük, a cégek negyede nem adna többet ilyen juttatást, míg máshol is jelentősen csökkenne a keret, ezért is tiltakoznak a szakszervezetek is. A kormány ráadásul nem látja, hogy a kafetéria ne m a bérfizetés alternatívája, hanem egy pluszjuttatás, amely egyben kitűnő helyi gazdaságfejlesztési eszköz is lehetne. Annak érdekében, hogy a funkcióját betölthesse és céljait elérje, egy évi hatszázezeregymilliós felső korlát megtartása mellett - szemb en az új négyszázötvenezres plafonnal - adómentessé kellene tenni például az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári befizetéseket, az üdülési csekket, a BKVbérletet és az internetelőfizetési utalványt. Új elemeket is be lehetne hozni, mint a munkáltatói l akhatási támogatás a munkaerő mobilitása és lakhatási körülményeinek javítása érdekében, vagy a családi kártya, amely bármely bölcsődében, óvodában vagy családi napköziben lenne beváltható, elősegítve a családanyák munkavállalását és növelve a gyermeknevel ési és szolgáltatási kínálat rugalmasságát és sokszínűségét. A kormánynak azonban láthatóan vagy nem fontosak a fenti célok, vagy egyáltalán nem érti a kafetéria működését és hasznát, mivel az elmúlt években nem volt más terve, mint szépen csendben kivérez tetni az egész rendszert. Az adócsomag a gazdaság zöldítése szempontjából is kiábrándító. Láthatóan nincs senki a kormányban, akinek fogalma lenne a környezetvédelmi szabályozásról és a zöldadóztatásról, arról, hogy a környezetvédelmi termékdíjaknak nem a költségvetési lyukak befoltozása az alapvető funkciója, hanem a környezetterhelések és a környezetre káros termékek és szolgáltatások visszaszorítása, illetve a környezetkímélő megoldások kezdeményezése. (13.30) Ha legalább minimumszinten tudná valaki a ko rmányban, hogy miről szól a XXI. században a környezetvédelem, akkor biztos nem álltak volna elő a termékdíjak módosítására vonatkozó mostani javaslattal. Hogy a reklámhordozó papírok termékdíja harmadával nő, az környezetvédelmi szempontból végül is érthe tő. Ezekből a tescós, auchanos újságokból általában közvetlenül vagy a krumplipucolás után háztartási hulladék lesz. Legfeljebb a mértéken lehet elgondolkodni. Azt ugyanis hiba lenne feltételezni, hogy ez a nagymértékű adóemelés nem épül be majd a fogyaszt ói árakba. Hogy az irodai papír és az egyéb vegyipari termékek, magyarul, a szappantól a samponon át az alapvető kozmetikumokig minden, ami a személyes higiéniához tartozik, valóban termékdíjköteles kategória legyene, arról már lehetne vitatkozni. Ami az irodai papírt illeti, ott a klórral fehérített papírok esetében indokoltnak tekinthetjük a termékdíjat, de mi a helyzet a hulladékpapírból gyártott klórmentes újrapapírral? Ha az utóbbira ugyanakkora termékdíjat teszünk, mint az előbbire, akkor nyilvánvaló an nem a környezetterhelés megfizettetéséről, hanem egyszerű pénzbehajtásról van szó. Ugyanez a helyzet a háztartási vegyipari termékekkel is. Itt is vannak a környezet szempontjából előnyösebb, például foszfátmentes vagy kizárólag természetes összetevőket tartalmazó gyártmányok. Ha ezeket is a teljes adómérték sújtja, akkor megint csak kilóg a lóláb, vagyis az adómaximalizálási szándék, ami az adócsökkentés kormányától meglehetősen rosszul veszi ki magát. Az olcsó szappanok, samponok árát az egységes termé kdíj az átlagosnál jobban növeli majd, amit aligha nevezhetünk másnak, mint durva rezsinövelésnek. Az 5 százalékos energiaadóemelés szintén rezsinövelő hatású lesz, majdnem biztos, hogy az áram- vagy a gázszámlákban, de az adóban, az
