Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 28. kedd (22. szám) - Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1069 Köszönöm szépen. Az LMP képviselőcsoportjának vezérszónoka Schmuck Erzsébet képviselő asszony, az Országgyűlés jegyzője. P arancsoljon, képviselő asszony! SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvénycsomag nem tartalmaz túl nagy átrendezést, az adórendszert inkább csak fé rcelgetik, a hatások ismerete nélkül dobnak be ötleteket, változtatnak terheket, keserítik meg sokak életét. A sokszor hangoztatott bürokráciacsökkentés helyett a kisvállalkozások megint csak újabb kisadókat, újabb bejelentenivalókat kapnak a nyakukba. Az internetadó is totálisan a semmiből, a Fidesz korábbi álláspontjának és mostani céljainak ellentmondva, senkivel sem egyeztetve került a csomagba. Az internetadó - legyen nyílt vagy akár burkolt - teljességgel elfogadhatatlan. Hazánkban a digitális írástud atlanság óriási méreteket ölt, vannak térségek, ahol nemhogy internet, de számítógépek sincsenek az otthonokban. Egy ilyen országban az internetadó bevezetése nemcsak az internet szellemiségével ellentétes, de végzetes hiba is; egy országban, ahol még mind ig kevesen férnek hozzá a világháló szolgáltatásaihoz, ezzel a hibás döntéssel még lassúbb lesz az internet elterjedése, márpedig a növekedés mindannyiunk érdeke, a felhasználóké és a nyomás alatt tartott szolgáltatóké egyaránt. Ezt önök, konkrétan Nyitrai Zsolt mondta 2008ban. Ennek az álláspontnak a szavával egyetértünk, önök viszont mindezt láthatóan elfelejtették. A javaslat hangoztatott indokai, például, hogy az internetre terelődött át a telefonálás, rendre hamisnak bizonyultak, ugyanis az internetes telefonálás töredéke csak az adatforgalomnak. Mértékét még csak nagyságrendileg sem sikerült eltalálniuk: 20 milliárdról beszélnek, holott a megnevezett mértékkel ennek tízszerese folyna be. Az érintett ágazat képviselőivel is csak a javaslat beterjesztés e után próbáltak egyeztetni, ez nonszensz. Az LMP álláspontja a kérdésben egyszerű és egyértelmű: ezt az intézkedést vissza kell vonni, nem lehet reszelgetni vagy javítgatni, és azt mondjuk, hogy trükközni se lehet, mert önök most 700 forintos plafonnal ak arják limitálni, és azt mondják, hogy a szolgáltató fizeti majd meg. De az eredményt tudjuk: előbb vagy utóbb áthárítják. Ha forrás kell, akkor máshol keresgéljenek, van elég sok terület az államigazgatáson belül is, ahol pazarlás folyik, elég csak a Micro softnak kifizetett licencdíjakat említeni vagy a közmédia 80 milliárdját vagy az állami propaganda milliárdjait. Az internethasználatot nem gátolni kell, hanem támogatni, például ingyenwifivel, ahol kell, oktatással, képzéssel egybekötve, illetve kafetériá ban lehetővé kell tenni a kedvezményes internetszolgáltatás vásárlását. Az ügy hátteréhez tudni kell, hogy a háztartások fogyasztási szerkezetében a lakásfenntartási és élelmiszerkiadásokat - ami körülbelül 2025 százalék - a közlekedési kiadások követik 11,6 százalékkal, majd a hírközléskommunikáció a negyedik legnagyobb tétel 6,7 százalékkal. Ez kimagasló érték a fejlett országok között: Lengyelországban 5 százalék, Szlovákiában 3 százalék, Csehországban 2 százalék, Ausztriában és a skandináv országokba n 1 százalék alatti ez a mutató. Szlovákiában a fizetésekhez képest feleannyit kell áldozni mobilinternetre, így ott kétszer akkora a mobilinternetpenetráció, 55,3 százalék, Lengyelországban 61,3 százalék, Csehországban pedig 62,5 százalék, Magyarországon mindössze 27,7 százalék. Megemlítendő, hogy a 20142020as EUforrásoknál csak a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban példa nélküli összeget, 86 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kívánnak fordítani elsősorban településeken be lüli elérési hálózatok fejlesztésére. Na már most, ha az egyik kezükkel segítik a kiépítést, a másikkal gátolják annak használatát, az vajon értelmes politika? A kafetéria kérdése. Súlyos problémának tartjuk, hogy a kormány továbbterheli és lényegében a me gszűnés felé tereli a kafetéria rendszerét. A 2015ös adótervek között szerepel, hogy a béren kívüli juttatások adóterhelése az idei 35,7 százalékról 51,17 százalékra nő, a munkáltató által
