Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 27. hétfő (21. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN (LMP):
1008 ökoszisztémák szintjén a biológiai sokféleség riaszt ó mértékben csökken, többek között az élőhelyek pusztulása, romlása és feldarabolódása, a természeti erőforrások túlzott mértékű használata, a tájidegen özönfajok rohamos terjedése és kártékony hatása következtében. Mindez súlyos ökológiai, társadalmi és g azdasági következményekkel jár, és Földünk élővilága egyre kevésbé lesz képes arra, hogy alkalmazkodjon a rohamosan változó, romló környezeti feltételekhez. Ezeknek az aggasztó tényeknek az ismeretében a biológiai sokféleség egyezmény Nagoyában rendezett r észes felek konferenciáján a világ országai egyhangúlag vállalták, hogy hatékony és sürgős intézkedéseket tesznek a biológiai sokféleség csökkentésének megállítása érdekében. Egy évvel később az európai romló folyamatok megváltoztatása érdekében az Európai Bizottság Európa biológiai sokféleségének védelmét és javítását célzó tízéves stratégiát terjesztett elő. A nemzetközi és európai uniós törekvésekkel összhangban Magyarországnak is ki kell dolgoznia a nemzeti stratégiáját a biológiai sokféleség megőrzésér e és fenntartható hasznosítására vonatkozóan. Magyarország első biológiai sokféleség stratégiája ebben az évben lejár, ezen oknál fogva is szükségessé vált a stratégia felülvizsgálata és megújítása. Sajnos a biológiai sokféleség hazá nkban is igen veszélyeztetett. A legjelentősebb veszteséget a természetes vegetáció elpusztításával okozzuk, az ökoszisztémaszolgáltatások 90 százalékát már feléltük. A jelentős élőhelyi veszteségeket elsősorban a mezőgazdaság okozza, emellett az autópály aépítkezések nemcsak mint területfoglalók, hanem mint izoláló mesterséges folyosók is hozzájárulnak a kedvezőtlen helyzet kialakulásához. Az ember egyre nagyobb területeket épít be, mindezt pedig tetézi, hogy Magyarországot a globális felmelegedés erősen érinti, a szélsőséges időjárási viszonyokat pedig már nap mint nap megtapasztaljuk. Sajátos módon hazánkban a faji változatosság ennek ellenére még mindig gazdagnak mondható. Biológiai sokféleség nélkül nem rendelkeznénk egészséges talajjal, nem működne me zőgazdaságunk, nem lélegezhetnénk tiszta levegőt. Fák nélkül nem tudnánk meggátolni a csapadékvíz talajra gyakorolt pusztító hatását, és termékeiket sem fogyaszthatnánk. A fajok kihalása egészségünkre nézve is veszélyt jelent, hiszen számos, az orvostudomá ny számára hasznos információ tűnhet el. A 2015. évi költségvetés október 31éig benyújtásra kerül az Országgyűlésnek, ezért már időszerű lett volna a következő hét évre szóló nemzeti biodiverzitásstratégiát megtárgyalni és elfogadni, hogy legyenek forrás ok a gazdasági fejlődés alapját és az életet jelentő biológiai sokféleség megőrzését szolgáló feladatokra. Kíváncsian és aggódva várjuk, hogy a kormány miképpen kívánja elérni, hogy a biológiai sokféleség csökkenése és az ökoszisztémaszolgáltatások tovább i hanyatlása 2020ig megálljon Magyarországon, állapotuk javuljon, és vajon mikor kerül benyújtásra a stratégia. Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. A kormány képviselője jelezte, hogy írásban kíván vála szolni az elhangzottakra. Ugyancsak az LMPből napirend utáni felszólalásra jelentkezett Ikotity István képviselő úr: „Energiahatékonyság hatékonyan” címmel. Megadom a szót, parancsoljon, képviselő úr! IKOTITY ISTVÁN ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tiszt elt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy épülettechnológiára szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét. Képzeljenek el egy olyan építőanyagot, amelynek a hőszigetelő képessége versenyben van a legmodernebb szigetelőanyagokkal, olcsó, helyben elérhető, teh át minimális szállítási költsége van, a széndioxidmérlege ráadásul negatív, tehát az előállítása nem szabadít fel további széndioxidot, sőt. Magyarországon a termelésben nagyhatalom vagyunk. Ez a technológia 1880 óta ismert, évtizedek óta köztünk él, és mégsem nevezhetjük ezt a technológiát elterjedtnek.
