Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 27. hétfő (21. szám) - Az ülésnap bezárása - ELNÖK:
1009 Ráadásul nagyon sokféleképpen hasznosítható ez a technológia, hiszen lehet vele új házakat építeni, amelyeknél passzív szigetelő nyílászárókkal gyakorlatilag a passzív minősítést el lehet érni, de lehet v ele régi épületeket is újraszigetelni, s mindehhez a technológiához nincs szükség komoly építőmérnöki ismeretekre, csupán egy egyszerű tanfolyammal elsajátítható ennek az ismerete, használata. A szalmaházakról van szó. A szalmabála 1880 óta ismert, akkor k észültek az első bálázó gépek. Ezek a szalmabála házak kívülbelül agyagvakolattal burkolt, de szalmabálából épült és legtöbbször egyszerű fából készült szerkezettel rendelkező építmények. Ezek biztosítják a stabilitását, de más országokban léteznek önhord ó szerkezettel, tehát fa tartószerkezet nélkül is. Egy ilyen szalmaház építése nem terheli a környezetet, a téli fűtési költsége minimális, nyáron pedig nincs hűtési költsége a jó szigetelés miatt. Természetes szellőzése, hőtehetetlensége miatt télennyáro n kellemes komfortérzetet biztosít. Szalmából építhetők önálló házak, valamint két- és háromszintes épületek is, tehát akár közösségi épületek. A világon körülbelül 3040 ezer ilyen épület épült, de nagyobb intézmények, még templomok is épültek már a világ ban szalmabálából. Nincs semmi különleges veszélye. Éppen a képviselőktől hallom, hogy elfújja a szél vagy valami vadállat a házat. Nincs ilyenről szó, ez egy nagyon masszív építmény, olyan a technológia, ami miatt ugyanolyan nehéz áttörni ezt a falat, min t egy téglából készült falat. (20.50) Nincs az a veszély sem, amitől sokan megijedhetnének, hogy ez könnyen meggyullad. Nem igaz, nagyon jól bírja. Magyarországon is végeztek már méréseket, 1000 fokos hőmérsékletet, amit ráirányítottak, háromnegyed óránál tovább bírt. Kanadában mértek olyat, hogy több órán keresztül bírta ezt. Magyarországon leállították. Tehát egy ilyen technológiáról van szó, ami - ahogy mondom - olcsó, helyben rendelkezésre áll. Hogy miért nem működik mégsem? Nyilvánvalóan azért, mert ni ncsenek mögötte azok a lobbiérdekek, nincsen hatalmas gazdasági profit egy ilyen szalmatechnológia mögött, és ennek következtében, ez jól látszik, a törvényi szabályozás is sajnos nagyon nehézkes. De említek csak néhány példát. Az 1997. évi építési törvény 41. §a értelmében építési célra olyan anyagot csak külön jogszabályban meghatározott megfelelőségi igazolással lehet forgalomba hozni vagy beépíteni. Egy 2003as szabályozás, rendelet előírása, hogy építési terméket építménybe betervezni csak akkor szaba d, ha arra jóváhagyott műszaki specifikációval rendelkezik. Tehát ez a jogszabály sokáig gátolta a szalmaházak magyarországi építését, hiszen a fő alkotóelem, a szalma nyilvánvalóan nem rendelkezik megfelelőségi igazolással, sem műszaki specifikációval a s zalmabálaméretekből adódóan, mivel nem lehet pontosan, centiméter pontossággal minden egyes szalmabála ugyanakkora, számtalan dologtól függ. Tehát nem számít építőanyagnak. Egyetlenegy megoldás, hogy szalmaházépítési technológiát mint olyat engedélyeztet tek, és így épülhetnek már Magyarországon is szalmaházak. Ez meglehetősen nehézkes, és nem használja ki azokat a lehetőségeket, amelyek ebben rejlenek, és azt gondolom, hogy ezt azért is ismertetem és próbálom minél népszerűbbé tenni, hogy erre van lehetős égünk, ezt a mi felelősségünk is ismertebbé tenni és a megépítésüket könnyebbé tenni a jogszabályi környezet megváltoztatása révén. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.) Az ülésnap bezárása ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Ezzel a napirend utáni felszólalások végére értünk.
