Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. július 4. péntek (13. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - KISS LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK: - KISS LÁSZLÓ (MSZP):
563 a közigazgatás megfelelő szinten szolgálja az országot, mindez azonban nem tükröződik e munkát végzők javadalmazás ában. A mai nap már volt róla szó: az utóbbi években romlott a közszolgálatban dolgozó mintegy 660 ezer fő jövedelmi helyzete, hátrányos változások történtek a közhivatalnokok élet- és munkakörülményeiben. Több mint fél évtizede ugyanis nincs általános bér fejlesztés, változatlanok az illetménytételek, csökkent a keresetek reálértéke, és ezért ebben a munkavállalói körben is sajnos megjelentek a napi megélhetési gondok. A közszolgálati munkajövedelem reálértékének csökkenése nagyobb arányú volt, mint a gazda ság teljesítményének romlása és ellentétes a közszféra növekvő munkateljesítményével. Ez a helyzet rövid időn belül a közszolgáltatások színvonalában is kedvezőtlen irányú változásokat indíthat el. Éppen ezért és a megoldás érdekében csatlakozom és támogat om a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, valamint a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége kérését, javaslatát, mely határozottan felkéri Magyarország kormányát mint munkáltatót, hogy a hatodik éve befagyasz tott közszolgálati illetményeket növelje, emelje. A közszolgálati bérrendezés ugyanis már nemcsak érdekvédelmi, munkavállalói, hanem alapvető szakmapolitikai kérdés és érdek is. A jelenleg folyó generációváltás különösen hangsúlyossá teszi a jövedelmi hely zet jelentős javítását, mert fiatal, felkészült szakemberek közszolgálati pályára történő irányítása és megtartása csak versenyképes illetményekkel lehetséges. Van ebben feladatunk, tisztelt képviselőtársaim, hogy minél többen válasszák hivatásuknak a köz szolgálatát. És végül, de nem utolsósorban engedjék meg, hogy elsőként a szegedieknek, de természetesen a magyar közigazgatásban dolgozó valamennyi közszolgálati tisztviselőnek és munkavállalónak jó munkát, további szakmai sikereket és jó egészséget kívánj ak. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP és az LMP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. A kormány képviselője jelezte, hogy nem kíván válaszolni az elhangzottakra. (Dr. Józsa István: Elég baj!) Tisztelt Országgyűlés! Napirend utá ni felszólalásra jelentkezett Kiss László MSZPs képviselő úr: „A magyar hadisírgondozás” címmel. Öné a szó ötperces időkeretben. KISS LÁSZLÓ ( MSZP ): Tisztelt Ház! Képviselő Hölgyek és Urak! Ma úgy alakult, hogy második alkalom az, hogy bár nyári szünet va n, de mégis a szűkebb szakmám, a történelemtanítás az, ami előkerül. Annyiban mindenkinek megnyugtatására közlöm, hogy júliusaugusztus hónapban nem tervezek ilyen felszólalásokat (Derültség a Jobbik és az LMP soraiban.) , de a mai napon mégiscsak azt gondo lom, hogy… Van, aki érti a viccet, van, aki mondja a viccet, van, aki nem érti a viccet. (Az elnök csenget.) ELNÖK : Képviselő úr, a hadisírgondozásról beszéljen! KISS LÁSZLÓ ( MSZP ): De azért azt gondolom, hogy az első világháború kitörésének 100 éves évfor dulóján érdemes megemlékezni a hadisírok gondozásáról is ebben a Házban. Az intézményesült hadisírgondozás 1915ben veszi kezdetét, novemberétől létezik, nyilván az első világháború borzalmai alapján. Az 1917. évi VIII. törvénycikk elrendelte, hogy a késői utókor hálás kegyelettel őrizze meg azok áldott emlékét, szó szerint idézem: akik életükkel adóztak a veszélyben forgó haza védelmében, és kimondta, hogy minden város és község anyagi erejének megfelelően, méltó emlékművön örökítse meg a hősi halottak nev ét. Ennek megfelelően történtek ezek a dolgok. A második világháborút követően, 1946ban a Honvédelmi Minisztérium elnöki osztálya készített egy tervezetet, miszerint állami költségen kell felújítani és karbantartani a hazai katonasírokat, illetve hazahoza tni és itthon újratemetni a külhonban elesett magyar katonák földi maradványait.
