Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. július 4. péntek (13. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK:
564 A Szovjetunió a győztes státusából fakadó különleges jogállást és bánásmódot igényelt. Több törvény is rendelkezett a szovjet katonasírok és emlékművek kivételes helyzetéről. Idézem szó szerint a Budapest főváros felszabadításánál elesett szovjet katonák emlékének megörökítéséről szóló 1945. évi IX. törvény, megint csak szó szerint idézem: „A Budapest főváros felszabadításánál elesett szovjet hősök emlékét hálája és kegyelete j eléül törvénybe iktatta, s a Budapest főváros felszabadításánál elesett szovjet hősök emlékét a Szabadság téri központi emlékmű felállításával örökítette meg.” (18.00) Katonai temetőket azonban nemcsak a fővárosban, hanem szerte a hazában gondoznak, vidéki településeken, akár apró településeken is. A rendszerváltoztatás azonban alapvető szemléleti változást eredményezett ezen a területen. Magyarország a ’49. évi genfi egyezmények figyelembevételével számos állammal kötött hadisírgondozást szabályozó bilate rális kormánymegállapodást. Ennek révén a Magyarország területén lévő külföldi hősi temetési helyek jogállása rendezett, védettsége ma biztosított. Ugyanakkor a magyar hadisírok átfogó és megfelelő jogi szabályozása nagyon sokáig váratott magára. A Honvéde lmi Minisztériumon belül ’93ban alakult meg a Honvéd Hagyományőrző Iroda, ’97 októberétől Hadisírgondozó Iroda. A struktúra azonban folyamatosan változott, ’99 novemberétől megszüntetik ezt az irodát, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum keretében pedig egy ú j kezdi el a működését. A Hadisírgondozó Iroda később osztály, majd igazgatóság szintjén működik. A szervezet egyfelől folytatja elődje tevékenységét a hazai német és oroszországi magyar katonasírok vonatkozásában, másfelől nagyobb súlyt fektet az országha táron belül és kívül található magyar katonatemetők és katonasírok, valamint hadi emlékművek és emlékhelyek gondozása kapcsán. A honvédelmi vezetés 2010től magasabb szintre kívánta emelni a hadisírgondozás ügyét, ezért 2010 októberében létrehozták a Honvé delmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok és Hadisírgondozó Hivatalát, amely 2011től megint átalakult a HM Katonai Hagyományőrző és Hadisírgondozó Osztályává, ami nagy meglepetésre 2012ben megint csak átalakult. Azt tudom mondani, hogy ilyen átalakulás m ellett csodálni tudom azokat a katonákat, azokat az embereket, azokat a civileket is, akik a magyar hadisírgondozásban részt vettek, mert ennyi szervezeti szinten, ennyire követhetetlen átalakulásban, azt hiszem, ezek a katonák, ezek a közalkalmazottak és a mindennapok emberei csak áldozatos munkájukkal tudták a magyar hadisírgondozás ügyét tovább vinni. Ma azonban a főosztály Facebookoldalt és honlapot, a www.hadisir.hu oldalt működteti. Ezen honlapon található információ az elesettekről: akár az elhunyt munkaszolgálatosokról, akár az elhunyt katonákról, és külön foglalkozik az I. világháború elesett katonáival is a honlap. Fájóan hiányzik azonban az 184849es hadisírok kapcsán jelentős előrelépés. Itt nyilván megnehezíti a történészek, a katonák dolgát a z, hogy egységes nyilvántartása nincs az elesetteknek a forradalom és szabadságharcban, és éppen ezért a ’4849es hadisírok ápolása vagy ezek fellelése is komoly gondot okoz. Állami feladat volna, ha a ’4849es forradalom és szabadságharc ápolásának is t udnánk megfelelő hagyományt teremteni azzal, hogy a forradalom és szabadságharc magyar (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és magyar földben nyugvó hősei is megfelelő sírt kapnának. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP, a Jobbik és az LM P soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tájékoztatom, hogy a kormány képviselője jelezte, hogy írásban kíván válaszolni az elhangzottakra.