Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. július 4. péntek (13. szám) - Egyes közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - BENCSIK JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
546 Kicsinynek tűnhetnek ezek a javaslatok, amelyek belefogalmazódtak, belefoglalta ttak ebbe az előterjesztésbe, de azért a fizetési határidő meghosszabbítását én is szeretném megemlíteni, hiszen 8 nap helyett 15 nap áll majd rendelkezésükre a fogyasztóknak, hogy a kézbesítést követően legyen lehetőségük arra, hogy egyrészt számot vessen ek a saját házikasszájuk állapotával, és tudják rangsorolni a befizetési kötelezettségeiket annak érdekében, hogy az is teljesítésre kerüljön, ugyanakkor a napi, havi megélhetési kötelezettségeknek is eleget tudjanak tenni a saját háztartásukon belül. Term észetesen praktikus ez azok számára is, akik nem rendelkeznek fizetési nehézségekkel, de éppen szabadságra mennek, és úgy alakul a szabadságolási idejük, hogy az a számlázási időszakba beleesik, a számlák kézbesítésébe beleesik, és amikorra megérkeznek, ak kor azzal kell szembesülniük, hogy a szolgáltatás korlátozására kerül sor, mert kifutottak a 8 napos befizetési határidőből. Tehát ennek a 15 naposra történő méltányos emelése a közszolgáltatók részéről is elfogadható megítélésünk szerint. És ugyanaz vonat kozik a számlák kézbesítésének adataira, adatközlésére vonatkoztatva is, hiszen ha alvállalkozók szállítják ki ezeket a számlákat, juttatják el a fogyasztók számára, és nem tüntetik fel a tényleges szolgáltatót a borítékon, akkor nagyon könnyen félre lehet tenni ezeket az értesítéseket. Aztán az egyik kerül a másikra, az egyik hirdetési újság takarja, jönnek a városi, városrészi újságok, azok megint rákerülnek, és akkor egyszer csak a nagytakarításnál veszi észre a fogyasztó azt, hogy előkerült egy boríték, amiben valamiféle csekkek vannak, de a borítékon nem a tényleges feladó van, hanem csak egy kézbesítő, de a tényleges feladó követeli a jogos jussát, szolgáltatási díját. (16.40) Tehát ez is a fogyasztóvédelemhez, a fogyasztók jobb tájékoztatásához, az ér dekeik védelméhez kapcsolódik, ha egyértelműen és világosan kerül feltüntetésre azon a fránya borítékon, hogy kérem szépen, itt a vízműtől, itt a gázszolgáltatótól, itt pedig a villamosenergiaszolgáltatótól vagy éppen a telefonos társaságtól érkezett meg az értesítés, amelyben benne van a csekk is, és azt be kell fizetni. Még egy gondolatot szeretnék a rezsipontokról szólni, hiszen a rezsipontokat kiegészíti immáron a honlap, nagyon helyesen, amely a szolgáltatások körülményeiről, díjairól online elérhető formában ad eligazítást a fogyasztók számára. Én mégis egy másféle rezsipontról szeretnék beszélni, és itt kitérnék arra is, hogy a fogyasztóknak is vannak kötelezettségeik, tehát ne gondoljuk azért azt, hogy csak a szolgáltatóknak és csak az államnak van kötelessége a közszolgáltatások biztonságos, hozzáférhető, fenntartható, megfizethető működtetésében. A fogyasztónak is vannak kötelezettségei, jogkövető magatartásra van szükség. Tehát akkor, amikor valaki szorult helyzetére hivatkozva tulajdonképpen a kö zt lopja meg és a fogyasztótársait lopja meg akár illegális áramvételezéssel, vízvételezéssel, akkor az nem mondható fenntartható és jogkövető magatartásnak. Nem beszélve arról, hogy időközönként ez már a közveszélyeztetés határát is súrolhatja. Én magam i s gyakorló polgármesterként, képviselőként is láttam, be tudok számolni ilyen helyzetekről. A városunkban, Tatabányán az elmúlt években évente egy lakóterületen, egy lokalizálható lakóterületen százmilliós nagyságrendű áramlopásra, károkozásra került sor, nem feltétlenül csak azért, mert a rászorulók vételezték a villamos energiát illegálisan, hanem azért is, mert voltak, akik nem tartották be ezeket a szabályokat. Ennek következtében más fogyasztók számára is az illegális vételezés következtében túlterhelt villamosvezeték rendszerből való kiesése okán elérhetetlenné vált a fogyasztás, pedig tisztességgel fizették az elfogyasztott energiának, közszolgáltatásnak az ellenértékét. Ilyen esetben szükség van a közbelépésre, de elsősorban nem a törvény erejével sz ükséges lesújtani, hanem arra van szükség, hogy a szolgáltató, az érintett önkormányzat és azok a szociális szervezetek, amelyek vállalják a társadalmi felelősségnek ezt a fajta érvényre juttatását, odamennek ezekbe a közösségekbe, jelen vannak, szociális támogatás keretében jelenlétprogrammal, önkormányzattal, szolgáltatóval összefogva orvosolják a problémát, átépítik a hálózatot, mérhetővé
