Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. július 4. péntek (13. szám) - Egyes közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KISS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
547 teszik, előre fizethetővé teszik, az önkormányzat feltölti a szükséges forrásokat, és ha kell, akkor a volt köztársas ági elnök a saját elnöki keretéből segít kályhákat vásárolni, a kályhákhoz pedig kapcsolódik a közmunkaprogram, a zöld hulladék összegyűjtése, annak a brikettálása, annak a kályhákban történő eltüzelése. Ez a jelenlét, ha úgy tetszik, rezsipont, szociális, társadalmi, fenntarthatósági rezsipont, és a karitatív szervezeteknek is köszönetet kell mondani ezen a területen. Így áll össze a kép: a fogyasztóvédelem, a társadalmi, az állami, az önkormányzati és a karitatív szervezetek jelenléte, és ebben a közbizal omban lehet a jogokat és a kötelezettségeket egyensúlyba helyezni. Ezért szeretnék köszönetet mondani képviselőtársamnak is az előterjesztés megtételéért. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő előre bejelentett felszólaló Kiss László képviselő úr, Magyar Szocialista Párt. KISS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Azt hiszem, hogy a mai napon ebben a vitában is két dologra mindenképpen jó példát láthattunk. Láthattunk példát arra, hogy hogyan kell szakszerűen, tárgyszerűen bemutatni egy törvényjavaslatot; azt gondolom, hogy mind az előterjesztő, mind az előttem szóló két hozzászóló, de államtit kár úr hozzászólásában is láthattunk ilyet; és láthattuk azt a rezsiblablát is, amelyet a Fidesz folyamatosan folytat az elmúlt években. Azért szeretném felvetni ezt a kérdést, hogy melyikről legyen szó, mert természetesen nyilvánvalóan mindenki tudja ezt a blablát a végtelenségig folytatni, mi is, önök is, ebben az esetben viszont nyilvánvalóan elsikkad a lényeg, amiről pedig beszélni kellene, és amiről államtitkár úr gyakorlatilag felszólalásában hosszan és részletesen, körültekintően értekezett. A rezsib labla része az „álbaloldal”, az „elvtársak” és egyéb ilyen ostobaságok felemlegetése, ami azonban nem része annak a politikának vagy annak a szándéknak, amelyet egyébként az előterjesztő nyilván a fogyasztóvédelem szempontjait figyelembe véve elénk tár. Ha sonló a „neoliberális” jelző is, amit állandóan fölemlegetnek. Elnézését kérem mindenkinek, ez nem tartozik a tárgyhoz, csak tanárként talán fontosnak tartom ezt a kiegészítést. Maga a „neoliberális” fogalom a hetvenes években jelent meg Milton Friedman mu nkásságához köthetően, és maga a neoliberális politika arról szólt az akkori libertariánus amerikai közgazdaságtannál, hogy itt megengedhettek a neoliberálisok bizonyos állami beavatkozást. Azt kell mondjam tehát, hogy ha arról beszélünk, hogy egy közgazd asági irányvonal megenged további állami beavatkozást a korábbi szemlélethez képest, akkor az a neoliberális politika. Ilyen értelemben tehát az önök szemléletét lehet neoliberálisnak nevezni, amely további állami beavatkozásokat megengedhetőnek tart a kor ábbiakhoz képest. Ezt csak azért mondom el önöknek, hogy lássuk azt, hogy azok a fogalmak, amelyekről önök azt hiszik, hogy helyesen használnak, és a magyar politikában helytelenül megragadtak, valójában nem azokat a szavakat jelentik, mint amit önök gondo lnak. Ezt csak fontosnak tartom mint egy kis népművelést a mai péntek délután. Azt hiszem, ha ezzel el lehet azt érni, hogy helyesen használunk olyan fogalmakat, amelyeket már megalkotott a tudomány, akkor már nem éltünk hiába. Nézzük a törvény valódi tart almát! Két részre lehet bontani ezt a törvényt. Az egyik az, amiről azt mondja Németh Szilárd képviselőtársam, hogy azon magyar emberek beadványainak a letükröződése, leképeződése, akik hozzá vagy a hatóságokhoz fordultak. Azt hiszem, ha ezt a törvényt tan ulmányozzuk, akkor azt látjuk, hogy valóban szép számban vannak itt olyan javaslatok, amelyek minden bizonnyal ilyen előéletűek. És bizony vannak olyan javaslatok is előttünk, amelyek azonban mintha kevésbé a fogyasztók szándékát tükröznék. Én gondolok itt néhány olyan mutyigyanús ügyre, amit majd meg is fogunk említeni.
