Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. július 4. péntek (13. szám) - A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény eltérő szöveggel való hatálybalépéséről és azzal összefüggő egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
492 államtitkárként még én is kerülhessek ebbe a helyzetbe! ( Derültség a kormánypártok soraiban.) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, államtitkár úr. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Schiffer András képviselő úrnak. Parancsoljon! DR. SCHIFFER ANDRÁS ( LMP ): Köszönöm, elnök úr. M ár azt hittem, hogy L. Simon László azt fogja mondani, hogy adja az Isten, hogy egyszer miniszterként kerülhessen ebbe a helyzetbe. (L. Simon László: Nem mondok én ilyet.) Az a helyzet, államtitkár úr, hogy ön itt a beszédében szóvá tette , hogy egy médium foglalkozik a miniszterelnök úr édesapjának a magánüzleteivel. Na, most az a helyzet, teljesen mindegy, hogy egy vállalkozást vezető, tulajdonló személy a miniszterelnök édesapja vagy kicsoda; ha mondjuk, egy Natura 2000es területen körn yezetterhelő tevékenységet végez egy bányacég, akkor azt gondolom, ha van sajtószabadság Magyarországon, akkor egy médiumnak kutya kötelessége ezt szóvá tenni, mint ahogy mi is szóvá fogjuk tenni, teljesen mindegy, hogy a miniszterelnök úr édesapjáról vagy kiről van szó. Ha „a szennyező fizet” elvét alkalmazzuk, államtitkár úr, ez nemcsak a reklámozásra igaz, hanem akkor is, ha mondjuk, egy Natura 2000es területet akar valaki föltúrni. Na, de amiért viszont szót kértem, az az, hogy természetesen abban önne k igaza van, hogy amiért konkrétan ezt az előttünk fekvő javaslatot ide kellett hozni, illetve vissza kellett hozni a reklámadótörvényt, az egy Törvényalkotási bizottságon betolt módosító javaslat miatt van. Így van. Csakhogy, államtitkár úr, akkor két kér désre adjon választ! Az egyik az, hogy miért volt szükség arra, hogy kivételes sürgős eljárásban tárgyalja meg ezt a törvényjavaslatot az Országgyűlés. Tudniillik, ha nem kivételes sürgős eljárásban tárgyalja az Országgyűlés, hanem normál ügymenetben, akko r azt gondolom, hogy a különböző képviselői felvetések, módosító javaslatok értékelésénél is talán körültekintőbben lehetett volna eljárni. A másik kérdésem pedig arra vonatkozik, hogy végzette államtitkár úr bármilyen modellezést a törvényjavaslat beterj esztése előtt, hogy hány olyan kiskapu lehetséges, amit egyébként az adóalanyi körbe vont vállalkozások ki tudnak használni. Köszönöm szépen. ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Bárándy Gergely képviselő ú r, MSZPképviselőcsoport, nem kettőperces, hanem a normál időkeretben rendelkezésre álló időkeret terhéig. Öné a szó. DR. BÁRÁNDY GERGELY ( MSZP ): Nagyon szépen köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hiba, ha egy képviselő úgy szóla l meg - zárójelben: hát még ha úgy nyújt be törvényjavaslatot , hogy nem vizsgálja meg mélységében és teljes részletességgel a tényeket és a folyamatok mikénti alakulását, hiszen megalapozott következtetés csak azok ismeretében vonható le. De a tények meg ismerése nélküli, elhamarkodott és megalapozatlan véleménynyilvánításhoz hasonló hiba az is, ha nem tud folyamatokat megfelelő távolságból és megfelelő kritikával vizsgálni, és ahogy mondani szokták: nem látja a fától az erdőt. Bár kifejezetten díjazom azt , hogy L. Simon képviselő úr részt vesz a vitában, ez egy üdítő kivételnek számít, hiszen az elmúlt ülésszakban is a viták többségét úgy folytattuk le, hogy ahhoz kormánypárti képviselő a vitában nem szólt hozzá, legfeljebb előterjesztőként, és a végén zár szót mondott, de ennek ellenére azt gondolom, hogy ebbe a hibába esne az is, aki a törvényjavaslat indokolása vagy a kormánypárti képviselők, nevezetesen akár L. Simon képviselő úr szakmai indokainak elemzésével kívánná megítélni azt, hogy ez a törvény jó, elfogadható, avagy sem.
