Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. július 4. péntek (13. szám) - Döntés napirendi ajánlás kiegészítéséről és módosításáról - Az ülés napirendjének elfogadása - A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
466 visszaszerezzük a magyar emberek számára. Látjuk, hogy önök beérik kevesebbel. Nem mondom azt, hogy rossz irányba indulnak el, hiszen az irány lehet, hogy jó, de nem járják vég ig ezt az utat. Mi támogatjuk ezt az apró módosító csomagot, ezt a kozmetikázó valamit, de szedjék össze magukat, kérjük szépen, és legyen bátorságuk végre végigmenni ezen az úton, hisz a magyar emberekhez, felelős államférfiakhoz csak az méltó, hogyha a l opott holmit visszaveszik a saját állampolgáraik számára. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Schiffer András képviselő úr, LMPképviselőcsoport. Megadom a szót. D R. SCHIFFER ANDRÁS ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valóban, négy év késedelem után van egy érdemi törvénycsomag a Ház előtt, és a FideszKDNP továbbra is adós a magyarázattal, hogy az elmúlt négy évben miért nem tett érdemleges lép ést a devizahitelkrízis kezelésére. Viszont itt az ellenzéki felszólalókra is reagálnom kéne, tudniillik én csodálkozva hallgattam Burány képviselőtársamat, hogy még mindig a forintárfolyamot kárhoztatja. Nagyon világos szerintem, hogy a forintárfolyam 201 0 előtt túl volt értékelve, és nem egyszerűen túl volt értékelve, hanem a magasra szökött forintkamatok miatt keveredtek emberek, családok tízezrei, kisvállalkozások tízezrei ebbe a devizahitelcsapdába. Tehát képviselőtársam rossz nyomon jár, amikor a for intárfolyamot okolja ezért a krízisért, pont fordítva, akik előidézték a forintárfolyam mesterséges túlértékelését vagy a forintkamatok növelését, hozzájuk kéne fordulni, ez nagymértékben okozója ennek a devizahitelkrízisnek, amit az elmúlt négy évben sem kezelt a kormányoldal. Z. Kárpát képviselő úrnak pedig mondanám, hogy önmagában a nemzeti ingatlanalap javaslata egy jó javaslat, amit itt most elmondott Burány képviselő úr is, mi magunk 2011ben beterjesztettünk. Arról van szó, hogy amikor 90 napnál hoss zabb adóssággal rendelkezik valaki, akkor egy olyan közös teherviselést valósítsunk meg, hogy a banki adót betesszük ebbe az ingatlanalapba, az önkormányzatok a bérlakásállományukat, illetve az adósságot magát átforgatja a pénzintézet egy ilyen ingatlanala pba. Ez a terv, a nemzeti ingatlanalap terve lett volna alkalmas az eszköztelen eszközkezelő helyett, hogy biztosítsa a bajba került családok számára, hogy nem lesznek földönfutók, és nem utolsósorban egy olyan közösségi bérlakásállománynak az alapját meg lehetett volna vetni, ami egyébként 25 éves adóssága a politikai elitnek. A Lehet Más a Politika előterjesztett viszont ehhez a mostani törvénycsomaghoz egy olyan javaslatot, ami továbbment volna, mint ameddig a kormányoldal elment, és ö sszhangban van a Kúria jogegységi döntésével. Hiszen mi azt mondjuk, hogy ha a szimmetria elvében gondolkodunk, akkor az egész történet akkor kerek egész, ha nemcsak a tisztességtelenül, egyoldalúan megemelt kamatokat fizettetjük vissza a bankokkal, hanem abban az esetben, hogyha jogszerűen történt kamatemelés, de időközben a körülmények, a piaci körülmények másként változtak, és csökkenteni kellene a kamatokat, tehát már nincs meg az indoka a korábbi kamatemelésnek, és mégsem hajtott végre kamatcsökkentést a pénzintézet, a tisztességtelenül elmulasztott kamatcsökkentést is vissza kell téríteni a hitelkárosultaknak. Tehát végig kéne vinni a folyamatot, és nemcsak a tisztességtelen kamatemelés, hanem a tisztességtelenül elmulasztott kamatcsökkentés összege is visszajár. Sajnálatos módon a Törvényalkotási bizottságban önök letartózkodták ezt a javaslatot, és nem támogatták azt a javaslatunkat sem, amelyik egyébként a törvényjavaslat 3. § (4) bekezdésében egyértelműsítené, hogy az ott előírt számítási módszert c sak a törlesztőrészlet értékének számításakor vagy pedig a kölcsön tőkéjének számítására is alkalmazni kell. A cél egyértelműen az utóbbi lenne, ezért javasoltuk kiegészíteni ezt a paragrafust. A Törvényalkotási bizottság ülésén egyébként a RogánRubovszkyjavaslattal kapcsolatban, amelyik az elévülési szabályokat pontosította, Staudt képviselőtársunk okkal vetette azt fel, hogy így,
