Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. június 30. hétfő (12. szám) - Egyes oktatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről:
399 iparkamarai elnök duruzsolt valamit Orbán Viktor fülébe valamelyik külföldi útja során, átgázolva a felsőoktatás szereplőin, ahogy ezt tette a felsőoktatási kerekasztal ülésén is? De miről is van szó? A benyújtott salátacsomag legfontosabb része egyértelműen a kancell ári rendszer bevezetése a felsőoktatási intézmények gazdálkodásában. A Lehet Más a Politika egyértelműen ellenzi az egyetemek és a főiskolák kormányzati gyámság alá helyezését, hiszen a javaslat nem szól másról, mint hogy a mindenható kancellárok a kormány meghosszabbított kezeként beleszólhatnak az adott intézmény életének minden részletébe. Az intézmények gyámság alá helyezése arra is alkalmas, hogy bármely, elsősorban vidéki felsőoktatási intézményt ellehetetlenítsenek. Aki osztja a pénzt, az diktál; úgy tűnik, ez ilyen egyszerű. Már a gazdasági főigazgató kinevezésével is sérült az egyetemi autonómia, de a kancellárok kinevezésével közelebb kerültünk annak teljes felszámolásához. Az nem igaz ugyanis, hogy az oktatási és kutatási autonómia és a gazdasági autonómia szétválasztható lenne, amit a kormány próbál így belemagyarázni. Nem lehet úgy oktatási vagy kutatási kérdésben szabadon dönteni, hogy közben a kancellár elvonja a forrásokat, az adott szakmai célra már egy forintot sem ad. Az LMP véleménye szeri nt egyébként a kancellárok jogkörének szabályozása rendkívül pongyolára sikeredett. Talán, ha nem kapkodva, előkészítés és konzultáció nélkül kerülnének beterjesztésre a törvények, vagy ha nem valamelyik oligarcha írná őket, akkor nem kerülnének bele olyan hibák, melyek ebbe is belekerültek. A munkáltatói jogok szabályozása abszolút értelmezhetetlenre sikeredett. Nem világos, hogy ki kinek a munkáltatója lesz, a kancellár és a rektor pontosan miben dönthet. Ha lett volna parlamenti szakbizottsági ülés, akko r legalább ott megbeszélhettük volna ezeket a hibákat, de a kivételes eljárás miatt erre nem volt lehetőség, nem kerülhetett sor, és kizárólag itt, most vitatkozhatunk erről a javaslatról, amit a következő ülésen már el is fogadnak. De mivel indokolja a ko rmány, hogy rátelepszik a felsőoktatási intézmények gazdálkodására? Azzal vádolja őket, hogy eddig nem professzionális módon, sőt felelőtlenül bántak a pénzzel, ezért rendbe kell tenni a dolgokat. Ez egy csúnya általánosítás. Ezzel a logikával kíváncsiak l ehetünk arra, hogy például Palkovics László új felsőoktatási államtitkár korábbi munkáltatói, a Kecskeméti Főiskola vagy a Budapesti Műszaki Egyetem sem professzionális módon és felelőtlenül gazdálkodtak ezekkel a forrásokkal, hiszen rektorhelyettesként és tanszékvezetőként Palkovics Lászlónak köze van ehhez a működéshez. Ezzel a logikával, ezzel az általánosító logikával ez a kérdés is felvethető, meg hogy egyáltalán Palkovics László felsőoktatási államtitkár mit gondol a felsőoktatási intézmények felelőtl en gazdálkodásáról és a kancellári gyámság rendszeréről. Hogy az LMP mit gondol róla, az világos, több fórumon ezt kinyilvánítottuk, jeleztük. Tudjuk jól, hogy hibák, visszaélések, gazdálkodási problémák még egy jó működő, jól finanszírozott rendszer eseté ben is előfordulnak. Tessék őket kivizsgálni, tessék megtenni a szükséges lépéseket intézményen belül vagy akár kívül is, de kirívó példákkal indokolni az egész rendszer kormányzati gyámság alá helyezését, ez elfogadhatatlan. Elfogadhatatlan akkor, amikor a felsőoktatás forrásai 2008 óta folyamatosan csökkennek. A GyurcsányBajnaikormányok 510 milliárdos elvonását az Orbánkormány a végletekig fokozta, néhány év alatt a felsőoktatás forrásainak harmadát elvonták, az állami támogatás 190 milliárd forintról 120 milliárd forint közelébe zuhant, az intézmények a működőképességük határára jutottak, szakokat zárnak be, oktatókat bocsátanak el, szénszünetet tartanak, a lifteket leállítják, és még sorolhatnánk. Az LMP azt mondja, hogy először vissza kellene állíta ni a korábbi, magasabb összegű finanszírozást. De persze ahhoz, hogy sikeres és minőségi felsőoktatása legyen Magyarországnak, ez is kevés lenne. Ezért mondta az LMP, hogy a felsőoktatás forrásait másfélkétszeresére kellene növelni. Ha valamibe érdemes be fektetni, az elsősorban az oktatás, a képzés, a tudás. Erős és jól finanszírozott felsőoktatással lehet Magyarország sikeres. Nem a közmunka alapú társadalom, hanem a tudásgazdaság teremt munkahelyeket, és tartja itthon a fiatalokat.
