Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. május 13. kedd (4. szám) - Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat sürgős eljárásban történő általános vitája - ELNÖK: - LÁZÁR JÁNOS
76 Semjén Zsolttal közösen a törvényjavaslatot, amelyhez jó néhány képviselőtársammal közösen csatlakoztunk, és ma az általános, majd a bizottsági részletes vitában részt veszünk. Tisztelt Országgyűlés! Először is arró l szeretném önöket tájékoztatni, hogy a miniszterelnök úr a törvényjavaslat értelmében élni kíván azzal a jogával, amit az előbb már említettem: mármint 1848 óta a mindenkori magyar miniszterelnöknek szinte töretlen polgári jogi, illetve polgári közjogi ha gyományok alapján speciális jogkörei vannak. A miniszterelnökök sorában az egyik legerősebb miniszterelnöki intézmény alakult ki Magyarországon az 1848as áprilisi törvényeket követően 18671918, 19201944, majd 19451949 között, végül pedig 19891990ben. Nemcsak az a speciális helyzet, hogy a magyar miniszterelnök nem a kormány elnöke, nem a kormánynak van elnöke, hanem a kormányfőnek van kormánya, tehát a miniszterelnöknek van kormánya, nemcsak ez a speciális helyzet igazolja ezt a régi magyar jogtörténe ti hagyományt, hanem a konstruktív bizalmatlansági indítvány módja és megoldása is a legerősebb német kancellári intézményt idézi fel mindannyiunkban. Az elmúlt huszonegynéhány esztendőben ez töretlen közjogi hagyomány, amellyel az új alaptörvény sem szakí tott, sőt azt megerősítette több ponton, hogy teljes személyi és szervezeti felhatalmazást ad a végrehajtó hatalom egyes számú vezetője számára abban a pillanatban, amikor a Magyar Országgyűlés megválasztja Magyarország miniszterelnökének. Miniszterelnök ú r ezzel a lehetőséggel kíván élni, és ennek jegyében nyújtotta be az Országgyűlés számára a korábbi, elmúlt 24 éves gyakorlathoz képest jóval rövidebb törvényjavaslatát, amelyben azt kéri az Országgyűléstől, hogy a következő évekre a kormány szerkezetét al apvetően határozza meg, mégpedig a következő pontok szerint. Azt kéri a miniszterelnök úr, Semjén Zsolt, és a csatlakozó parlamenti képviselőtársainkkal közösen azt kérjük önöktől, hogy támogassák a javaslatnak az alábbi rendelkezését. A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat két részből áll: a magyar kormány koordinációs feladatáért, az összkoordinációért kvázi politikai minisztériumként a Miniszterelnökséget nevesíti, és szakpolitikai minisztériumként pedig a Belügyminisztériumot, az Emberi Erőforrások Minisztériumát, a Földművelésügyi Minisztériumot, a Honvédelmi Minisztériumot, az Igazságügyi Minisztériumot, a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, a Nemzetgazdasági Minisztériumot és a Nemzeti Fejlesztési M inisztériumot sorolja föl. Ez a 2010es vagy az azt megelőző évek kormányzati struktúráját részben követő, részben pedig azzal érdemben szakító javaslat a következők szerint. Először is, a magyar közjogi hagyomány 1990 óta töretlenül támaszkodik a ’48as p arlamenti, illetve alkotmányos és kormányzati hagyományokra. A kormány összetételét, a minisztériumok felsorolását - az előbb említett jó néhány minisztérium már szerepelt 1848ban az áprilisi törvények alapján létrejövő első magyar kormányban, de töretlen a hagyomány a tekintetben is, hogy , ezt a kormányzati struktúrát az elmúlt 150160 esztendőben folyamatosan megtartották azok, akik az ország végrehajtó hatalmát irányították, és az országot kormányozták. Ez a hagyomány az elmúlt 24 esztendőben is töret len volt, 13, 11, 10, 8 és most 9 minisztériumra tesz javaslatot a miniszterelnök. Az elmúlt években, 1990ben volt a legtöbb, majd folyamatosan csökkenő számot vagy stagnáló számot mutat a végrehajtó hatalom irányítására létrejött minisztériumok számarány a, amely az én szerény véleményem szerint nem ügydöntő jelentőségű, de sokan gondolják azt, hogy a mai politikában és társadalompolitikában mégis van annak jelentősége, hogy mennyibe kerülnek a minisztériumok, mennyibe kerülnek a miniszterek, és sokakat ez motivál. Engem sokkal inkább az motivál, hogy hogyan kormányozható az ország jól, hogyan lehet hatékonyan irányítani az országot az adófizetők pénzének kímélete mellett, lehetőség szerint a minél nagyobb elszámoltathatóságot, átláthatóságot követve és ann ak a szempontjait betartva. Ennek jegyében javaslom önöknek támogatásra, hogy azt az új megoldást is támogassák a minisztériumok hagyományos felsorolása, szakpolitikai megosztása mellett, amely a Miniszterelnökségből 1990 óta először minisztériumot szervez , és a Miniszterelnökségre bízza az