Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. június 11. szerda (9. szám) - A reklámadóról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - NOVÁK ELŐD, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
392 felhoztam. És az, hogy az Iránytű Intézet reprezentatív felmérése szerint több mint kétszer annyian helyeslik a reklámadót, mint ahányan elutasítják, az azért is figyelemre méltó, mert az adókat zsigerből ellenzi k az emberek. Most tehát azt láthatjuk, hogy nem akarták a multicégeket megterhelő reklámadót bevezetni a tavalyi évben, kihátrált a kormány. Sajnos úgy tűnik, hogy a tavalyi évben, amikor ezt először felvetették, akkor a törvényjavaslattal csak zsarolták az érintett kereskedelmi médiumokat, hogy még kormánybarátabbak legyenek a választások előtt, végül paktumot kötöttek, a Fidesz a TV2nek a Simicska Lajos, Nyerges Zsolt fémjelezte cégbirodalom általi felvásárlása nélkül is növelhette a befolyását. Így teh át úgy tűnik, hogy a Jobbikra vár a kereskedelmi médiumok megregulázása, ami az eddig következmények nélkül maradt törvénysértéseiket illeti, hiszen sajnos a Médiatanács is rendre következmények nélkül hagyja akár a százszámra való törvénysértéseket, amely ek egyébként még visszaköszönnek olykor a Médiatanács éves jelentéseiből is, de mégis következmények nélkül maradnak. Tehát akármilyen társadalomromboló műsort vagy súlyosan kiegyensúlyozatlan híradást sugároztak, ezek eddig sajnos következmények nélkül ma radhattak. Rendkívül álságosnak tartom a komoly befolyással rendelkező média- és üzleti körök összefogását és tiltakozását, hiszen az ő hangjukat csak most halljuk a reklámadó miatt. Korábban, amikor mondjuk, Európa legmagasabb áfakulcsát vezették be Magya rországon, vagy bárhogy sanyargatták a kisembereket, mondjuk, az üzemanyagok rendkívül magas adótartalmaival, akkor soha nem hallottuk az ő hangjukat, tehát finoman szólva nem etikus, hanem inkább álságos ez a fajta tiltakozás, ami itt nagykoalíciós jelleg gel megvalósult. Ráadásul a mostani javaslatban kaptak egy kiskaput is - érdekes módon erről nem nagyon cikkeznek , hiszen félmilliárdos árbevételig adómentesek az alanyok, azaz ha szétszedik, mondjuk, 490 millió forintos árbevételű testvérvállalatokra a mostaniakat - például területi alapon , akkor könnyen megúszhatják az egészet. Reméljük, hogy ez nem lesz ilyen egyszerűen megvalósítható, de mondjuk, a Ringier és az Axel Springer még nem egyesült, a GVHnak tudomásom szerint még rá kell bólintania erre, bár az NMHH már engedélyezte az egységesülést. Nem lepne meg, ha ennek a törvényjavaslatnak hála, végül mégsem egyesülnének, hiszen így bőven átlépik a 20 milliárdos felső kulcsot, különkülön pedig nem. Sőt, azt sem tartom teljesen kizártnak, hogy ennek a javaslatnak a hátterében egyik fontos indokául ez állt. Ami ennek a javaslatnak a részleteit illeti, arról azért nehéz beszélni, hiszen módosító javaslatok benyújtására tulajdonképpen három órát hagytak, egyszer csak úgy határozott az Országgyűlés, hogy a normál eljárási rendtől eltér, és így tulajdonképpen három óra volt, hogy módosító javaslatokat benyújtsunk. Nyújtottunk azért be egy rendkívül fontosat, hiszen az ingyeninternet bevezetéséről sajnos nagyon kevés szó esik, és ha már a kormányzat megfogal mazott egy kissé demagóg és szerintem szakmailag is indokolhatatlan elképzelést, hogy a reklámadó bevételét iskolafejlesztésre fordítsák - azért ez már majdnem annyira demagóg, mint ami a szocialisták egyik korábbi panelszövege volt, az inkubátorok kérdése , tehát azért ennél talán már csak az lett volna demagógabb, ha inkubátorok fejlesztésére fordítanák ezt az összeget , de azért azt gondolom, hogy ez is szakmailag indokolhatatlan, hiszen azért ez csepp a tengerben, ami az iskolafejlesztéseket illeti. Akk or mondjunk egy konkrét, számon kérhető részkérdést - akár iskolafejlesztések terén , ez pedig az ingyenes internet bevezetése, hiszen ez például a távoktatás fellendülését is eredményezheti. Ezért mi módosító javaslatként arra tettünk javaslatot, hogy a reklámadóból származó bevételt az alapvető szintű lakossági internetszolgáltatás ingyenessé tételére kell fordítani, hiszen ez a várt 510 milliárd forint elég lenne arra, hogy Magyarországon minden igénylőnek legalább egy alapszintű, mondjuk, egy 1 gigabá jtos mobilinternetcsomagot biztosítsanak térítésmentesen. Magyarország komoly elmaradásokkal rendelkezik. Hogyha nézem itt az Országgyűlésben legutóbb tárgyalt NMHHjelentést - ez a 2012. évre vonatkozik , akkor abban azt láthatom, hogy az Európai Unióba n Magyarország, ahol a harmadik legalacsonyabb a mobil szélessávpenetráció, azaz a szélessávú mobilnetet rendszeresen, legalább havonta használók aránya Magyarországon a
