Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. június 11. szerda (9. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - DR. PINTÉR SÁNDOR belügyminiszter:
376 Ekkor az Európai Unió számos tagállama, amelyek érintettek voltak, meglehetősen jogosan - hozzáteszem, teljesen jogosan - kikeltek magukból és különböző magyarázatokat követeltek, és egyéb reakciókat tettek. Magyarországon is volt egy gyenge kísérlet, fogalmazzunk így, talán ezt nem vitatja senki. Az előző ciklus végén felállt egy vizsgálóbizottság, amely azt volt hivatott felderíteni, hogy Magyarországot miként és hogy an érintette az amerikai lehallgatási botrány, ám ez a bizottság, már csak időintervallumából kiindulva is, meglehetősen - hát hogy is mondjam? - vérszegényre sikeredett, hiszen mindössze két ülést bonyolított le, és számos kérdésre nem tudott választ adni , hacsak nem a kormányzatnak megvannak a válaszai, de a nyilvánosság előtt ez nem ismert. Így például nem hallgattuk meg a vizsgálóbizottság keretében az amerikai nagykövetség illetékeseit, nem hallgattuk meg például az NSA bármelyik munkatársát, nem hallg attuk meg a Facebook, a Google, a Microsoft hazai vezetőit, amelyek adatokat szolgáltattak és adtak át szinte feltétel nélkül az NSAnek, és a többi, és a többi. Ezáltal megnyugtató válaszok erre a botrányra Magyarországon nem születtek. Aztán néhány nappa l ezelőtt a Guardian cikke alapján arról szerzünk információt, hogy a Vodafone különböző országok és különböző kormányok ügynökszerveinek szintén átadott különböző telefonos adatokat, beszélgetéseket, SMSeket, és a többi, és a többi. Ezekből az adatokból kiderül, hogy Magyarországon csak az elmúlt évben, tehát egy év alatt 76 ezer beszélgetést vagy adatforgalmat adtak át valamelyik szervnek a Vodafone részéről. Hát ez is számos kérdést felvet és elgondolkodtató. De mielőtt néhány problémás kérdésről beszél nék, azért érdemes összehasonlítani csak a Vodafone tekintetében néhány európai uniós vagy európai országot. Magyarországon 76 ezer adatforgalmat adtak át a cikk szerint, Franciaországban mindössze hármat, Belgiumban kettőt, Írországban 4100at, Portugáliá ban 28 ezret, és a tőlünk jóval nagyobb Spanyolországban is 48 ezret a mi 76 ezrünkhöz képest. Ez soksok kérdést kivált, és még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy ez abszolút nem pártpolitikai kérdés, szerintem ez mindenkit érinthet. Ha a cikk igaz és v alóban így van, akkor nagyon szeretnék arra választ kapni a kormány részéről, hogy ezek a lehallgatások, megfigyelések, adatszolgáltatások jogszerűek voltake, ezek magyar vagy éppen Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárokat érintetteke, mi a hel yzet a többi telefonszolgáltatóval, mi a helyzet Magyarországon ugyanígy a Facebook, a Google, a Microsoft vagy bármilyen más szolgáltatóval kapcsolatban. Vajon mindegyik bűnöző vagy valamilyen vélelmezhető bűncselekményhez köthető adatforgalom volte, vag y ne adj’ isten - én ezt nem szeretném feltételezni, és bízom benne, hogy nem ez a válasz - az NSAhez hasonlóan a magyar kormány is a saját állampolgárait általánosságban ilyenfajta kontroll alatt tartja? Bízom benne, hogy nem erről van szó. Várom megtisz telő válaszát, miniszter úr. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. A kormány nevében Pintér Sándor miniszter úr reagál. Öné a szó, miniszter úr. DR. PINTÉR SÁNDOR belügyminiszter : Köszönöm szépen, elnök ú r. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt képviselő úr legutolsó kérdésére adom meg a választ rendkívül egyértelműen. A kormány saját használatra engedély nélkül, törvénytelenül soha semmilyen adatot egyetlenegy szolgáltatótól sem kért be. Ezzel sz eretném kezdeni. És természetes az is, hogy a világban, amióta az emberiség létezik, mindig van egy hírigény, amely az informatika területére is kiterjedt a későbbiekben. (8.30) De a hírigényre, ugye, a korábbi időszakban volt a hírszerzés tevékenysége, ma gyarul a kémkedés és a kémelhárításhoz kötődő elhárító tevékenységek. Ennek megfelelően ez az évezredek során kifejlődött, s ahogy a technika fejlődött, és lehetőség volt arra, hogy elektronikus úton is