Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. június 11. szerda (9. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - BÁNKI ERIK (Fidesz):
377 információkat továbbítsunk, ez kiterjedt arra is, hog y az ilyen jellegű postai küldeményekbe, elektronikus küldeményekbe is lehetőség legyen betekinteni. A különféle országok különféle módon oldották ezt meg. Van olyan ország, amelyik megjelöli azokat a szerveket, amelyeknek kötelező átadniuk a szolgáltatókn ak valamennyi adatot ennek a szervnek a kérésére, nem kell külön engedély hozzá. Vannak országok, amelyek kettébontják ezt, ilyen Magyarország is. Van olyan hírrész, amelyeket kérésre át kell adni, és van olyan, ami külső engedélyhez kötött. A külső engedé lyhez kötött területeket két részre osztják. Az egyik, amikor bírói engedélyhez kötik, hiszen bűncselekmény alapos gyanúja indokolja a titkos információgyűjtést, a másik pedig, amikor valamely más külső szerv, nálunk az igazságügyi miniszter engedélyéhez k ötik. A bűnüldöző szervek a bírói utat, bűncselekmény alapos gyanúja esetén az állam védelmét szolgáló szervek is a bírói utat választják, egyébként kémelhárítási, egyéb titkos területeken pedig az igazságügyi miniszteri utat választjuk. Szeretném elmondan i, hogy ennek megfelelően valamennyi információszerzésnél ezeket a külön engedélyeket beszerezték az illetékes szervek, hatóságok. Itt a bíróságnak, az ügyészségnek, a rendőrségnek, a NAVnak van erre lehetősége; gyakorlatilag ez a kör az, amelyik ehhez ho zzájuthat. Azokban az esetekben, amikor nem kell külön engedélyt kérni, ott telefonos lehallgatás, információgyűjtés nincs olyan, amelyik személyi kötöttséget jelentene. Ott csak arról van szó, hogy megnézzük, esetleg az a telefon kivel forgalmazott, milye n számokkal forgalmazott, egy híváslistát kaphatunk, de a személyeket nem tudjuk hozzákötni, nem tudjuk az eredetileg esetlegesen elképzelt lehallgatást lefolytatni. Csak bírói engedéllyel vagy igazságügyi miniszteri engedéllyel. Ön azt mondja, hogy 76 eze r adatot szolgáltattak. (Jelzésre:) Bocsánat, ön a Vodafonera hivatkozva azt mondta, hogy 76 ezer adatot szolgáltattak. De a 76 ezer adatban lehet, hogy telefonszámok vannak, lehet, hogy helymeghatározás volt, hogy hol, hány toronnyal érintkezett az az in formációs egység. Tehát én azt nem tudom megmondani, hogy ez sok vagy kevés. A továbbiakban azt is meg kell nézni, hogy milyen lefedettsége van annak a szolgáltatónak abban az országban. Említette, hogy van olyan ország, ahol csak 2 ezret kapott. Lehet, ho gy a Vodafone minimálisan van jelen abban az országban, míg Magyarországon, ugye, nagyon beszűkült ez a piac, négy nagy szolgáltató biztosítja ezt a területet teljes egészében. Amennyiben indokolt a kérése, akkor zárt ülésen egészen pontos számokat tudunk önnek mondani: hány embert hallgattunk le, ezeket milyen célból hallgattuk le, ki volt az, aki ezt engedélyezte, milyen bírói engedélyhez kötött, és azt is meg tudjuk mondani, hogy ennek mi volt az eredménye. Mert nemcsak azt tudjuk bizonyítani, hogy valak i bűnös vagy bűnös kapcsolatot épített fel, hanem azt is, hogy egy adott esetben ártatlan. Itt kifejezetten kiemelném a súlyos bűncselekményeket, a szervezett bűnözést és az emberölést. Azt gondolom, egy emberölés felderítése megéri azt, hogy megfelelő mód on ellenőrizzünk egy ilyen elektronikus hírszolgálatot. Köszönöm a kérdését. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Bánki Erik képviselő úr, Fidesz. Felszólalásának címe: „ Magyarország jobban teljesít”. Öné a szó, képviselő úr. BÁNKI ERIK ( Fidesz ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország jobban teljesít, amit az elmúlt hónapok gazdasági adatai is alátámasztanak. Hargitai János képviselőtár sam napirend előtti felszólalásában már részletesen beszélt arról, hogy Magyarország honnan indult, milyen nehéz lépéseket kellett megtennünk a válság kezelése, a teljes összeomlás elkerülése és a gazdaságélénkítés terén. Nos, úgy látszik, az adatok is alá támasztják és azt igazolják, hogy az az út, amit jártunk, helyes volt. A magyar gazdaság 2014 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest 3,2 százalékkal növekedett. Ezekkel az adatokkal, ezekkel az eredményekkel azt értük el, hogy Európa éltan ulói lettünk. Európa sereghajtó pozíciójából indultunk 2010ben, az utolsók között voltunk a
