Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. június 11. szerda (9. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP):
371 Napirend előtti felszólalások következnek. Tisztelt Országgyű lés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Hargitai János képviselő úr, KDNP, felszólalásának címe: „Javuló magyarországi gazdasági eredmények, sokasodó külföldi elismerés”. Képviselő úr, öné a szó, parancsoljon! DR. HARGITAI JÁNOS ( KDNP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Urak! Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy érdemes megszólalni ebben a tárgykörben, mert külföldről a korábbi években a magyar gazdaság értékelése kapcsán elsősorban erős kritikát kaptunk, az utóbbi idősz akban minthogyha megváltozott volna a tendencia. Londoni befektetői elemzők megszólalásaira fogok kitérni, de előtte beszélni fogok az IMF országértékeléséről és esetleg azokról a sikeres állampapírkibocsátásokról, amit a magyar kormány az elmúlt időszakb an végrehajtott. De mielőtt ezekre a kérdésekre rátérnék, azért, hogy a külföldi értékeléseknek örülni tudjunk, és az értelmüket lássuk, célszerű visszatekinteni arra, hogy milyen időszakon vagyunk túl, mit kellett az elmúlt négy évben produkálnunk. A máso dik Orbánkormány 2002 és 2010 tragikus örökségét volt kénytelen a magyar gazdaságpolitikában is átvenni és ezt kezelni. Emlékeztetőül: óriási volt évente a költségvetési hiány, ebből a mindenkori nagy hiányból törvényszerűen következett a tragikus eladóso dottság, a középkeleteurópai országok között - ők az igazi versenytársaink - Magyarországon az eladósodottság mértéke a legnagyobb volt, ez GDParányosan 85 százalék fölé is ment. Nagy munkanélküliség, nagyobb munkanélküliség, mint versenytársaink esetéb en volt, rendkívül kevés járulékfizető, ami egy külön gondot jelentett, mondjuk, a nyugdíjrendszer működtetése kapcsán, magas infláció, hatalmas alapkamat, ami versenyképtelenné tette gazdaságunkat. A túlzottdeficiteljárás hatálya alatt voltunk szégyensze mre, amióta beléptünk az Európai Unióba, a szocialista kormány időszaka alatt is ott volt rajtunk a fenyegetettség, hogy az Európai Unió, tetézve a gondjainkat, esetleg a fejlesztési forrásokat a magyar költségvetéstől elvonja, az európai uniós forrásokra gondolok. Ezt az örökséget kellett kezelni. Két út volt a magyar kormány előtt. Az első út: folytatni azt, amit a szocialista kormány örökségül hagyott a gazdaságpolitikában, IMFre építeni, hiteleket felvenni, és az IMF diktálásait aprópénzre váltani. Ebb ől nem kért a magyar kormány - kétharmados felhatalmazottságunk volt az ország átalakítására , radikálisan mást kellett tenni, az az út járhatatlan volt. Sokan fanyalogtak, nem hittek abban, hogy a kormány sikerre viszi ezeket az ügyeket, és bevallom, a k ormánypárti képviselőkben is lehetett félelem, hogy az a gazdaságpolitika, amit merészen a kormány elkezd követni, az eredményes lesze, ugyanis az IMFfel szakítva, a kormány megpróbálta az országot a saját lábára állítani. Rendkívüli intézkedéseket hozot t, szektorális különadókat vezetett be, bankadót vezetett be, mindent megtett a kétharmados felhatalmazottságunk alapján a nagy rendszerek átalakítására. Ezzel konszolidálta is természetesen a költségvetést, évente tartani tudtuk az elvárt 3 százalékos hiá nycélt, ezzel kikerültünk a túlzottdeficiteljárás hatálya alól, és az európai uniós fejlesztési források elvonásának veszélye is ma már a múlté. Ebben a rendkívül nehéz recessziós időszakban a belső kereslet élénkítésére is képes volt a kormány, gondolok itt a pedagógusok jelentős béremelésére, vagy ami mindenkit érintett, az a rezsicsökkentés politikája, ami jövedelmet hagyott a magyar családoknál, és ezt a jövedelmet nyilvánvalóan belső fogyasztásra tudták fordítani. Ezek után vártuk azokat a nemzetközi jelzéseket, hogy ezt végre elismerjék. Ezt megtette pár nappal ezelőtt az IMF is, egyébként felfelé korrigálta a magyar gazdaság idei növekedését 2 százalékra; ennél nyilvánvalóan jelentősen több lehet ma. Az utolsó megszólaló ebben a tárgykörben a londoni befektetőcsoport, a Morgan Stanleynek a középkeleteurópai országokat figyelő elemzése volt, ez 2,4 százalékról 2,9 százalékra emeli az idei GDP várható alakulását, és 2015ben is 2,4 százalékot jósol. (Az elnök csenget.) Én azt gondolom, hogy vártuk eze ket a külföldi jelzéseket, ezek a magyar kormány és ilyen szempontból a magyar emberek teljesítményének elismerését jelentik. Ezen az úton kell tovább haladnunk.
