Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. június 11. szerda (9. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter:
372 Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK : Köszönöm szépen. A kormány nevében Varga miniszter úrnak adom m eg a szót, parancsoljon! VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársunk! Nagyon köszönöm a felszólalását, hiszen lehetőséget ad arra, hogy tájékoztassam a tisztelt Házat a kormány azon lépéseiről, amelye k a gazdaságfejlesztés érdekében történtek. Képviselő úr nagyon jól foglalta össze, hogy valóban, milyen kiinduló helyzetet örökölt ez a kormány 2010ben. Egy dolgot tennék még hozzá, hogy azok az országok, amelyekkel egy kalapban voltunk annak idején, töb bek között, mondjuk, Görögország vagy Portugália, még mindig ugyanebben a helyzetben vannak. Portugáliában, ha jól látja az ember, akkor kormányválságról kormányválságra billeg a kormány, és nem tud érdemi intézkedéseket hozni, a gazdaságot még nem sikerül t kivezetni abból a válságból, amibe 2008 után került, Görögországban pedig még mindig az a kérdés, hogy a törlesztőrészletet most lehívják, nem hívják, és milyen segítség kell ahhoz, hogy a görög gazdaság talpon maradjon. Ehhez képest valóban Magyarország saját erejéből kezdte el csökkenteni az államadósságát, került ki a túlzottdeficiteljárás alól, és a magyar kormány mindezt úgy tette meg, hogy egyetlen fillér külső segítséget sem kellett igénybe venni hozzá, tehát sem az IMF, sem az Európai Unió külső támogatására nem volt szükség. Sőt, azt kell mondanom - ahogy ön is említette, képviselő úr , hogy a túlzottdeficiteljárásból 9 év után sikerült kikerülnünk, 3 százalék alatt van a hiányunk, a költségvetésünk továbbra is tartósan ezt a 3 százalék alatti hiányszintet fogja produkálni, államadósságunk csökken, a folyó fizetési mérlegünk jelentős többletet termel - tehát körülbelül az 56 százaléka a bruttó hazai tervünknek, ami pluszban jelentkezik , és azt kell mondanom, hogy a 3,5 százalékos növekedéssel pedig dobogós helyen vagyunk a 28 uniós tagország közül, hiszen Magyarország egy recesszióban lévő országból 2013 második felében már egy gazdasági növekedésbe váltott át. A kérdés az, hogy hogyan tovább, hiszen ezt a gazdasági növekedést kell stabilizáln unk, s mindezt úgy kell megtennünk, hogy lehetőség szerint nem szabad, hogy egyensúlyi problémáink legyenek, azaz visszakerüljünk abba a helyzetbe, ahol 2010ben voltunk, amit az előző kormányoktól 2010ben örököltünk. (8.10) Ehhez nyilván tartani kell a s zigorú, fegyelmezett költségvetési politikát. A magyar kormány kész erre, semmilyen olyan intézkedést nem fogadtunk el és nem is támogatunk, amelyik újra visszavinné az országot az eladósodás, az adósságcsapda irányába. Tegnap itt a parlamentben egy vita i s alakult ki arról, hogy most az adósságszint csökkene vagy nem. Az adósságszint csökken, az elmúlt három évben folyamatosan egyre kisebb mértékű volt ez az államadósság. Átmenetileg persze ez a szám változhat, hiszen februárban 3 milliárd dollár államköt vényt bocsátottunk ki, ez megnövelte az adósságszintet, de ahogy már többször elmondtuk, az év hátralévő részében törlesztéseket végzünk; szerencsére már nem kell az IMFnek törlesztenünk, ezt tavaly megtettük és előtörlesztettünk, de vannak korábban fölve tt, lejáró adósságaink, ezeknek a törlesztése ebből az összegből történik, tehát az adósságszint az év vége felé folyamatosan csökkenni fog. Nyilván az is cél kell legyen, hogy az adósságcsökkentés mellett a foglalkoztatás, a munkahelyek teremtése továbbra is elsőbbséget élvezzen, elsőbbséget kapjon. Ehhez gazdasági növekedésre van szükségünk. A kormány célja a teljes foglalkoztatottság, ami azt jelenti, hogy mindenki, aki munkát keres magának, lehetőség szerint találjon. Közgazdászok úgy fogalmaznak, hogy ha négymillió fő fölött van a munkavállalói létszám, és a munkanélküliség, az úgynevezett súrlódásos munkanélküliség pedig 4 százalék alá tud kerülni, akkor teljes foglalkoztatottságról lehet beszélni
