Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. június 10. kedd (8. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP): - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
364 mit is kell itt képviselni és mi is az, amiért ezt a munkát el kell végezni. Engem újra meg újra az zavar, hogy az eddigi időszakban, amit itt töltöttem, látom azt, hogy milyen kiváló eszköze a parlamenti munka a hatalomtech nikai eszközök gyakorlásának, ugyanakkor milyen kevés szó esik azokról a kérdésekről, amelyek igazán fontosak. Nagyonnagyon szeretem a Fidesz különböző irományait és stratégiai terveit olvasgatni, mert ha már nincs kormányprogram, legalább azt nézegetem, hogy az előző ciklusban miket vállalt. Az egyik kedvenc irományom a „Nemzeti vidékstratégia 20122020” címet viseli. Engedjék meg, hogy ebből egy rövid idézetet tegyek. (20.20) „Magyarországon (…) a vidék mély válságba került. Különösen a kistelepülések, v alamint a külső és belső ’végeken’ elhelyezkedő kistérségek kerültek szinte kilátástalan helyzetbe. Egyszerre van jelen a krónikussá vált munkanélküliség, az egyes területeken, illetve szakmákban a munkaerőhiány. A vidéki helyi közösségek sorra elveszített ék szolgáltató, közösségmegtartó intézményeiket, iskoláikat, közösségi közlekedési lehetőségeiket, egészségügyi ellátó intézményeiket, hivatalaikat, postáikat, természet adta tevékenységüket, a környezethez alkalmazkodó mezőgazdálkodást, az élelmiszerterm elést. Mindezek következtében az ország és a magyar társadalom - élelmezési, víz- és energiaellátási, foglalkoztatási, szociális - kiszolgáltatottsága egyre súlyosabbá vált. A vidéki élet a magyar közgondolkodásban mára egyenlő lett a hátrányos helyzettel. ” Ezt mondja tehát a nemzeti vidékstratégia, és többek között ez az oka annak, hogy a nagyon sokat bírált elmúlt nyolc év - ahogy halljuk ugye, folyamatosan - miért is bukott olyan nagyot 2010ben. Azt né zegetem, hogy mindezekhez a tervekhez, amelyeket megfogalmaz a kormányzat, milyen tevékenységek párosulnak, és mi az, amit láthatunk. A szocialista kormány alatt megszüntetett 1332 kilométer vasútvonal helyreállítását ígérte a Fideszkormányzat a 2010es v álasztásokon, és azt mondta, hogy ezeket a vidéki szárnyvonalakat helyreállítja; helyreállítja a közösségi közlekedést, a települések elzártságát lecsökkenti. Ehhez képest 385 kilométeren, tehát kevesebb mint egynegyedében sikerült ebből bármit is tenni, é s 38 vasúti mellékvonalból csak 11 nyílt újra; 947 kilométeren továbbra sincs közösségi közlekedés, továbbra sincs vasúti közlekedés. Azt feltételezhetnénk, hogy mindez azért történt, mert ezeken a településeken esetleg a közúti elérést biztosította jobb f eltételekkel a kormányzat, és azért tette ezt meg, mert esetleg a forrásokat odahelyezte, hogy minél több alsóbbrendű út, bekötőút megépülhessen. Az alsóbbrendű utak esetében 30 ezer kilométeres közúthálózat az, amiről a Fidesz megállapította kormányzásána k elején, hogy felújításra és helyreállításra szorul. Miután vidéki térségben élek, olyan helyen, ahol mindössze egy számjegyű főút van, az is elég rossz minőséggel, és az autópályák jó messzire elkerülnek bennünket - ami talán nem is olyan nagy baj, addig nem viszik el az erőforrást, amíg nincsenek ott , emiatt nagyon sok ilyen háromnégy számjegyű közúton járok, és azt állapítom meg, hogy a közlekedés biztonságát veszélyeztető, az elérést ellehetetlenítő közutak vannak. Megnézem hát, hogy mit tett a korm ányzat, és megállapítom, hogy a 30 ezer kilométeres közúthálózatfejlesztésből 1600 kilométernyire tett egyáltalán ígéretet 2015 végéig. Tehát megint azt látom, hogy egy elenyészően kicsi, egytizenötöd részt vállalt meg abból, amit teljesíteni kell. Nézem azt, hogy 2003ban, 2004ben több száz falusi kispostát szüntettek meg, maga a szám is rémítő, hogy mi történt abban a kormányzásban. Akkor a Fidesz hevesen bírálta mindezt, és ígérte a választóknak ennek a helyreállítását. Ebből a több százból a Fidesz n égyéves tevékenysége során hatot sikerült helyreállítani, tehát hat a több százból, amit sikerült elérni.
