Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. június 10. kedd (8. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
365 A kistelepülési iskolákból szintén százas nagyságrendben került bezárásra 2002 és 2010 között. Ebből a helyreállítás jóformán meg sem kezdődött, és to vábbra is a jelenlegi oktatási tervben még újabb bezárások racionalizálás néven várhatóak. Mindehhez képest mit látok ugye, a kampányban, amivel folytatjuk? Azt látom, hogy a pálinka- és az akácharc magas színvonalon zajlik, és a vidék problémáiból ezek az ok, amelyek a leginkább felszínre kerülnek. Ilyenkor mindig azon csodálkozom, hogy ha van egy jó stratégiai terv, egy vidékstratégia, ami megfogalmazza a problémákat, megfogalmazza a lépéseket (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) , akkor hogy an lehet, hogy ez az erő nem ennek a használatára van hasznosítva. Köszönöm szépen. (Taps az LMP padsoraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány képviselője jelezte, hogy írásban kíván válaszolni az elhangzottakra. Tisztelt Or szággyűlés! Felszólalásra jelentkezett ugyancsak napirend után Magyar Zoltán képviselő úr, Jobbikképviselőcsoport: „Csíksomlyó üzenete” címmel. Öné a szó. MAGYAR ZOLTÁN ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! „Boldog a méh, amely téged hordott.” - szólt az idei búcsú jelmondata. Sokan voltunk - úgy tudom - itt a Házból is Csíksomlyón, és arra gondoltam, hogy érdemes volt mindenképpen az idei búcsú is arra, hogy néhány gondolatban megemlékezzünk róla, hiszen azt hiszem, mindannyiunk számára sok tanulsággal szolgálhatnak mind az ott elhangzottak, mind pedig az üzenete ennek az évről évre megrendezendő búcsúnak. 1444től, IV. Jenő pápa körlevelétől indítjuk a búcsú kezdetét, ekkor a ferences rendek segítségére biztatta a h íveket, hogy legyenek segítőkészek és elkészülhessen a templom. Ez meg is történt, és a székely nép, amelynek egyébként a Máriakultusza már korábban is létezett... - Napbaöltözött asszony néven emlegették Babba Máriát, és nagyon is tisztelték már akkor is a székelyek. Minden bizonnyal ez is hozzátartozott ahhoz, hogy a búcsú mind a mai napig egy ennyire fontos és központi eleme a magyarságnak és a keresztény kultúrának. De voltak más és vannak más legendák, történetek is, amelyek a búcsú indulásához hozzáj árultak, illetve ezt magyarázzák. Nem tudhatjuk már pontosan, hogy mi is volt a kiindító pont, de egy érdekes történet szól arról, hogy például 1567ben János Zsigmond erdélyi fejedelem - éppen akkor unitárius vallását élte, hiszen több is volt élete során - rátámadt a Csíkban élő keresztényekre, és erőszakkal próbálta őket a megtérésre rábírni. Ekkor a gyergyófalvi plébános a tolvajtetői ütközetben verte vissza, eközben a csíksomlyói templomban imádkoztak a gyermekek és asszonyok, és egyfajta csodaként meg történt az, hogy vissza tudták verni ezt az erőszakos áttérítési kísérletet, és ennek az emlékére indult be végül is a búcsújárás. Az 1990es évekre kinőtte a helyét ez a búcsújárás, és ekkor költözött fel a két Somlyóhegy közi nyeregbe, azóta pedig több százezer magyarnak van lehetősége évről évre itt megjelenni. Egyébként ma már nemcsak a keresztény magyarság találkozóhelye, hanem egyfajta ökumenikus nemzeti ünneppé nőtte ki magát. Idén Oláh Dénes plébános, főesperes volt, aki a szentbeszédet tartotta. É n két gondolatot emelnék ki tőle. Nagyon tetszett, amikor Szent Ágoston történetét idézte fel, mikor is Szent Ágoston arra figyelmeztette a híveit, hogy mennyire érdekes, hogy szentáldozáskor mennyire aggódunk egyegy morzsa lehullásáért is, és próbáljuk e zt megakadályozni, hiszen magáról Krisztusról beszélünk ilyenkor, de arra már kevésbé figyelünk, hogy Isten igéjének hallgatásakor is figyeljünk erre, és ne hagyjuk, hogy egyegy morzsa is elvesszen, hiszen az ugyanúgy maga Krisztus.
