Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. február 3 (339. szám) - A Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. SZÉL BERNADETT, az LMP képviselőcsoportja részéről:
96 a füzetkét megkapnák. (Dr. Schiffer András: Be se jöttek! ) Önöknek van ilyen füzete? Nincsen, és nem is volt könnyű megszerezni, mert anno az Energiaklubnak úgy kellett perrel fenyegetőzve gyakorlatilag kikövetelni azt, hogy ebbe a füzetbe egyáltalán belenézhessenek. Tehát akkor, ahogy 2009ben megtagadták az or szággyűlési képviselőktől, hogy információk birtokában tudjanak felelősen dönteni, ugyanazt játsszák el velünk 2014ben, csak éppen másik kormány van hatalmon. Egyvalami viszont közös a Fideszben: ahogy akkor megszavazták, úgy most önök megint meg akarják szavazni, dacára annak, hogy mindenki minden létező fórumon elmondja, hogy milyen információ alapján, most fel tudom mutatni azt a cetlit, amit megkaptunk, hogy erről majd szavazunk, de erről nem lehet dönteni. Ebben semmi nincsen! Ez gyakorlatilag olyan, mint egy keretszerződés, amely utal bizonyos megvalósítási megállapodásokra, amelyekben majd a részleteket leszabályozzák. Ezek hol vannak? Ezeket fogja látni az Országgyűlés? Egyébként ennek az egésznek a kálváriája nem most kezdődött. A Lehet Más a Polit ika már ősszel felfigyelt arra, hogy önök valamire készülnek. Konkrétan úgy lehetett ezt észrevenni, hogy bizonyos törvényekbe elkezdett beszivárogni Paks II., mint valami létező erőmű. A területfejlesztésről és rendezésről szóló törvényben megjelent, az erőművek felsorolásában, hogy Paks I., Paks II., és így mentek tovább. Nem tudtuk kimódosítózni azt, hogy ne maradjon benne. Sejtettük, hogy itt valami készül, mert egy nem létező erőművet bevinni egy mostani, már hatályos törvénybe, azért az elég extrém, azt gondolom. Ekkoriban volt az, emlékezzenek rá, csak hogy kicsit felfrissítsük, hogy hogyan mentek itt a dolgok, hogy Orbán Viktor körútra indult, és Indiában meg Japánban meg ittott üzengetett nekünk haza, hogy itt majd nukleáris reneszánsz lesz. Odáig ment a miniszterelnök úr Japánban, a szerencsétlen tragédia után épphogy magára találó gazdaságban, hogy azt mondta a japánoknak, hogy majd tőlük fogunk technológiai segítséget kérni a mi blokkjaink megépítéséhez. Ezt végül is hogy gondolta, miniszterelnö k úr, amikor maga Japán is azzal küszködik, hogy magához térjen a fukusimai katasztrófa után? Ekkoriban ezeket úgy felhoztuk itt a parlamentben, de mondták nekünk, hogy nem időszerű, konkrétan a fenntartható fejlődés bizottságában egy hónapon át küzdöttem azért, hogy Paks II. kérdését napirendre tudjuk venni. Aradszki képviselőtársam és az összes fideszes azzal hárította el ezt a felvetésemet, hogy nem időszerű Paksról beszélni. Ott volt a politikai vitanap kezdeményezésem, gyakorlatilag ez az ellenzéken me nt el, a Jobbik azt mondta, hogy ha ők támogatják, az MSZP úgyse fogja, az MSZP meg valahogy úgy kisunnyogott a válaszadás alól, és gyakorlatilag elmaradt a politikai vitanap is, pedig akkor lett volna itt és most lehetőségünk arra, a másik teremben, a lén yeg az, hogy plenáris ülésen beszéljünk arról, hogy egyáltalán kelle Paks II. az országnak, vagy sem. Ez sem pótol egy széles körű szakmai vitát, ez sem pótol egy széles körű társadalmi vitát, de legalább nem tekintenék sült halnak a magyar képviselőket, és lett volna valami lehetőségünk arra, hogy beszélgessünk a közös dolgainkról, a közös jövőképünkről. Lehet, hogy erről a kérdésről máshogy gondolkodunk, de az a döntés, amit önök most meg fognak hozni, Magyarország helyzetét a mi emberöltőnkön túl fogja befolyásolni, a mi gyerekeink, a mi unokáink és a mi dédunokáink is érezni fogják annak a döntésnek a hatását, amit önök itt most meg fognak hozni. És akkor gyakorlatilag elmentek ezek a lehetőségek, és arra tértünk magunkhoz, hogy valóban hirtelen a gazda sági bizottságban ott ült egy rakás fideszes nobilitás, és arról kezdtek el beszélni, hogy igazából már ezek a tárgyalások a végső stádiumban vannak. Tessék?! Nem sokkal előtte voltam Pakson, egyeztettem a Paks II. projektcég vezetőségével, és ők is azt mo ndták, hogy ők nem tudnak róla, hogy ezek a tárgyalások előrehaladott állapotban lennének. Tehát teljesen nyilvánvaló, hogy ez egy szűk körű politikai csapatnak volt tulajdonképpen az akciója, hogy Orbán Viktor gyakorlatilag hirtelen, számunkra váratlanul kiutazott Moszkvába, és Németh Lászlóné kíséretében különböző szerződéseket írt alá. Hogy mik ezek a szerződések, ezeket nem tudjuk. Nem tudom én sem, és igazából önök sem tudják. Talán van most már olyan a teremben, aki tudja, hogy mi van ezekben a szerző désekben, de egyvalami biztos: a magyar társadalomtól nem