Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. február 3 (339. szám) - A Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. SZÉL BERNADETT, az LMP képviselőcsoportja részéről:
97 lehet megtagadni azt, hogy alapos és pontos ismerete legyen azokról a dolgokról, amiket önök a nevükben bevállalnak. Ez ilyen egyszerű. Már emlegettem ma itt az MSZP- meg az SZDSZkormányokat, akik azt mondták állandóan, hogy majd a szakértők megmondják, hogy mi jó nekünk. Önök ugyanezt a retorikát használják. Szeretném az önök figyelmét felhívni arra, hogy nem a szakértők döntenek arról, hogy milyen lesz Magyarország jövőképe, hanem a döntéshozó pol itikusok, és döntéshozó politikust megfosztani információktól nem lehet. Gyakorlatilag egy ilyen saláta alapján, amit önök idevágtak hozzánk pár oldalban, nem lehet felelős döntést hozni. Ráadásul itt azért különböző problémák is vannak, mint ahogy megprób áltuk mi is feltárni. Ha önök nemzetközi szerződést kötnek, akkor alapvető kritérium az, hogy a 2005. évi L. törvényt, a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról címet viselő törvényt önöknek be kell tartani. Ez a törvény kimondja, hogy nemzetközi szerződés előkészítése hatásvizsgálattal történik. Hol van ez a hatásvizsgálat? Szeretném látni azt a hatásvizsgálatot, amit önök azt megelőzően elvégeztek, hogy ezt a paktumot aláírták volna Moszkvában. A másik kérdésem pedig az, hogy mikor került kormány elé ez a szöveg, ugyanis az Átlátszó megkereséséből világosan látszik, hogy önök azt írják, hogy január 22én, márpedig az kőkeményen azt jelenti, hogy előbb volt az aláírás Moszkvában, ez a kis moszkvai szeánsz, amin a mai napig nem tudjuk pontosan, hogy mi történt, és utána tájékoztatták róla a kormányt. Azt gondolom, hogy ez önmagában nagyon problémás, és nemcsak azért gondolom, mert furcsa, hanem azért, mert a törvény nem ezt írja elő. A másik pedig az, hogy az összes releváns bizottság, amely ezt a ké rdést tárgyalja, meg kellett volna hogy kapja itt, a magyar parlamentben a szerződés teljes szövegét, sőt még a felhatalmazásról szóló határozatot is. Csodálkoznék, ha itt a bizottsági elnökök nekem most azt mondanák, hogy ezt megkapták. Nézzék, természete sen lehet így eljárni, lehet úgy csinálni, mintha mindez rendben lenne, és lehet itt atompropagandát harsogni adófizetők pénzéből öt órán keresztül, amennyi időt erre rászántak, hogy erről a kérdésről beszélgethetünk, de a tények a következők. A magyar par lament sosem döntött a bővítésről, hiszen nincsenek és soha nem is voltak azoknak az információknak a birtokában, ami alapján ez megtörténhetett volna. Nem tudjuk, hogy vannake számítások arról, hogy 2020 táján vagy amikor a tervezett új reaktorok termeln i kezdenek, vagy 2030 körül, amikor a mostani reaktorok majd nyugalomba vonulnak, mekkora lesz a magyar állampiac, lesze igény egyáltalán az új blokkokban termelt áramra. Nem tudjuk, hogy az orosz hitel, amelynek a felvételét ez a megállapodás kötelezően előírja, mekkora összegű lesz és milyen kamatozású lesz. Nem tudjuk, hogy az új paksi blokkok milyen áron termelik majd az áramot. Nem tudjuk, hogy a több ezer milliárdos hitel milyen konstrukcióban érkezik meg, csak azt tudjuk, hogy mindenképpen növelni f ogja az államadósságot. Nem tudjuk azt sem, hogy mennyibe fog pontosan kerülni a két új reaktorblokk, a többi összes csatlakozó beruházás, gyakorlatilag semmit nem tudunk erről a tervezett beruházásról. Ami meg különösen fájó, és muszáj erre kitérni egy mo ndatban, bár továbbra is azt gondolom, hogy ez a méltatlanul kevés idő, amit itt nekünk adtak, nem fogja azt megengedni számunkra, hogy egy alapos szakmai vitát folytassunk, erre kellett volna a politikai vitanap, amit azonban senki nem támogatott az ellen zéki oldalról, én azért azt szeretném elmondani önöknek, hogy nem kellene úgy csinálni, mintha nem tudnánk azt, hogy Magyarország előtt egy másik út is van, az a másik út a fenntarthatóságról szól, az a biztonságról szól, az a függetlenségről szól, és az a zöldenergiáról szól. A korábbi idők során már elég sok pengeváltásom volt kormánypárti képviselőkkel, merthogy önök azt állítják, hogy egyszerre lehet nukleáris energiát fejleszteni meg megújulókat fejleszteni. Ez az önök fatális tévedése. Mértékadó kutat ások bizonyítják, hogy főleg egy ekkora országban, mint a mi hazánk, nem tudunk kettő ilyen beruházást párhuzamosan fejleszteni. Aki az egyik útra lép, az a másik utat elfelejtheti, aki a másik útra lép, az pedig az egyik utat felejtheti el. (21.00)
