Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. február 3 (339. szám) - A Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
91 ide, ennek a törvénytervezetnek az elfogadásával meglesz az a felhatalmazása a kormánynak, hogy ezt a pénzügyi megállapodást a lehető legkedvezőbb k ondíciók mellett alá tudja írni. Kérdezem, egy költői kérdést engedjék meg, hogy feltegyek: vajon 2009 októberében, amikor a Magyar Köztársaság, akkor még ez volt a hivatalos neve ennek a hazának, a Magyar Köztársaság kormánya úgy döntött, hogy 14 milliárd euró hitelt vesz fel az IMFtől, valamint az Európai Központi Banktól, akkor, tessék nekem megmondani, ki emlékszik arra, hogy behozták ide, a parlament elé ennek a 14 milliárd eurós kölcsönnek az elfogadását? Nem emlékszik erre senki, nem azért, mert ros sz az emlékezete a tisztelt Ház jelen lévő tagjainak, hanem azért, mert ilyen nem történt meg. 14 milliárd eurót költöttek el, idézőjelben mondva, és hangsúlyozom, idézőjelben mondva a “jó” gazdasági tevékenység eredményeként munkabérekre, közintézményekne k a fenntartására, minden olyan dologra, ami ahhoz kellett, hogy az állam működjön. Mert itt volt az államcsőd, tisztelettel mondom. Ma 10 milliárd eurós hitelkeretről van szó, illetve annak a lehetősége teremtődik meg ebben az államközi egyezményben. Olya n 10 milliárd euró, amit befektetünk, kérem tisztelettel. Építünk egy korszerű atomerőművet, egy olyan atomerőművet, amelyik azon túl, hogy termeli az áramot, a beruházás ideje alatt a tervek szerint 40 százaléknyi magyar munkaerőt, magyar vállalkozót fog foglalkoztatni. Nem tudjuk, hogy 10 milliárd lesze, de annak az összegnek a 40 százalékát, amit el fogunk erre az atomerőműre költeni, annak a 40 százalékát magyar vállalkozások fogják úgymond munkájuk ellenében megkapni. Természetesen, ahogy Varga minisz ter úr mondta, ennek számos költségvetési előnye, foglalkoztatási előnye és számos gazdaságnövelő előnye is lesz remélhetőleg, és ilyen alapon azt kell mondanom, hogy ez nem egy kidobott pénz, ez nem olyan hitel, amit úgymond az életszínvonal fenntartására , az állam minimális működésének a fenntartására veszünk föl, hanem ez egy értéket teremtő, értéket hozó hitel. Nagy kérdés, tisztelt képviselőtársaim, és a vita igazából arról szól, hogy kelle az atomenergia a jövő Magyarországa számára vagy nem kell. (D r. Schiffer András: Nem kell!) Az LMPnek van egy nagyon sarkos véleménye. Engedjenek meg egy fordulatot ebben, ők a zöldpártok között is talán az egyik legszélsőségesebb párt (Dr. Schiffer András: Hány van még?) , ilyen módon lehet ezt mondani, de ez a hét tagú parlamenti képviselőcsoport elég hangosan hallatja a hangját. Nagyon helyesen teszik, tisztelt képviselőtársaim, ugyanis, ha ez a véleményük, itt a helye, hogy elmondják. És nagyon nagyra tartom az önök következetes magatartását, még akkor is, ha nem értek vele egyet. Hogy önök nem úgy futnak a mezőn, mint a nyúl a róka elől, hogy jobbra mutat és balra megy, ahogy teszik a szocialista képviselőtársaim, hanem egy következetesen végigjárt, végiggondolt, koherens elgondolással jönnek ide, és vitatkoznak. Úgyhogy ezt csak becsülni tudom, de mondom, nem tudok egyetérteni önökkel. Mert van egy nagyon fontos másik eleme az egész előzményrendszernek, nevezetesen a 2011ben elfogadott energiastratégia, ahogy korábban az ombudsmanhelyettes is mondta, ez alapozta meg, hogy ebben a kérdésben, hogy legyene atomerőműfenntartás és bővítés, ebben ez is egy nagyon fontos közjogi elem. Mit mond ki ez az energiastratégia? Elsősorban azt, hogy három lábon, mint a jó suszterszék, kell hogy álljon a magyar energiának a for rásrendszere: atomenergia, fosszilis, ezen belül elsősorban a szénalapú, és a harmadik a megújuló energiaforrások hatékonyabb és még nagyobb felhasználása. (20.30) Úgy gondolom, figyelembe véve azt, hogy Magyarország elindult egy iparosítási úton, elindult egy munkahelyteremtő, munkaalapú társadalom kiépítésében, attól nem kell félni a következő időszakban… - és nem csak a 2030ig terjedő időszakra gondolok, maga a stratégia az “Energiastratégia 2030” címet viseli, de 50 éves kitekintéssel. Abból azt lehet látni, hogy mindenféleképpen arra a közel 10 ezer megawattos energiatermelésre - hazai energiatermelésről van szó - szükség van, az biztosítja Magyarország gazdaságának függetlenségét, az energiaellátás biztonságát, és reményeink szerint egy ilyen atomerőm ű megépülésével és a megépülés során és annak kapcsán termelt áram árának versenyképességével a gazdasági versenyképességet is tudja biztosítani. Mert ne legyenek illúzióink, kedves barátaim, kedves képviselőtársaim! A magyar és az
