Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. február 3 (339. szám) - A Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
92 európai gazdaságnak kulc skérdése lesz a következő években, hogy miként oldja meg azt a versenyhátrányát, amit az amerikai, harmadik világbeli olcsó energiára alapozott gazdaságok támasztanak vele szemben. Nem lehet az európai gazdaság versenyképes, ha az itt termelt és felhasznál t energia ára magasabb, mint az Egyesült Államokban vagy DélAmerikában, vagy esetleg a TávolKeleten megtermelt energia ára. Ez számtalan kérdést felvet. Mindenkinek meg kell gondolnia, hogy bizonytalanságra vár, vagy meg kell gondolni azt, hogy a maga er ejéből a lehető legjobban biztosítja a független energiaellátását. Egyébként az Energiastratégia 2030 ki is tér arra, hogy függetlenségre kell törekednünk. Ezt a függetlenséget, tudom, sokan vitatják. Azt mondják, elhangzott LMPs oldalról is, akik követke zetes álláspontot mondanak, a kevésbé következetes szocialista oldalról, hogy kérem szépen, kiterjesztjük, fenntartjuk a függőségünket az orosz állam irányába. Ha ki akarjuk váltani ezt a 2000 megawattot, tisztelt képviselőtársaim, és mondjuk, gázos erőműv eket akarunk építeni, akkor milyen függőséget tartunk fenn? Melyik a jobb, a nagyobb függőség az orosz államtól? Ki kell mondani, hogy a gáz, amit ebben a térségben versenyképesen be tudunk szerezni, még ha NyugatEurópából is szereznénk be a határkereszte ző vezetékeken keresztül ezt a gázt, tekintettel az orosznémet szövetségben megépített, Lengyelországot, Belorussziát, Ukrajnát elkerülő vezetékre, ott is alapvetően orosz gáz van, a nyugateurópai piacnak abban a szegmensében is, ahova mi még gazdaságosa n el tudunk menni gázért. Tehát nem tudjuk megkerülni a függetlenség kockázatát, ha csak gázos erőművekre alapozunk, és ezzel biztosítjuk a magyar gazdaság stabil és versenyképes energiaellátását. Minden olyan érv, amit el tudunk mondani a Paksi Atomerőmű mellett, az nem érzelmi kérdés. Elsősorban rideg szakmai racionalitás, elsősorban üzleti kérdés. Ha feltesszük a kérdést, hogy üzletileg miért pont az orosz féllel kell nekünk atomerőművet építeni, ebben az üzleti kérdésben hangsúlyoznunk kell, hogy Paks j elenlegi négy blokkja is orosz készítmény, orosz technológia. A hűtőrendszer például olyan orosz tervek alapján készült és a mai napig is működik, köszönhető a technológiát jól ismerő és üzemeltető mérnököknek, technikusoknak és munkásoknak, hogy kérem szé pen, az elegendő még a bővített energiatermelésnek is, tehát nincs kockázata. Ezt a technológiát jól ismerjük, ez olyan, mint egy matchbox, egymásba lehet illeszteni. Párhuzamos működtetésre van lehetőség. Ne feledjük, tisztelt képviselőtársaim, hogy a Ros zatom a maga technológiai tudásával az egyik legfejlettebb szállítója a reaktoroknak és a hozzá szükséges egyéb főbb berendezéseknek. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: A világon!) A világon, így van. Tehát versenyképes az amerikaiakkal, a japánokkal és fr anciákkal. Együtt, egymással szemben indulnak sok esetben, és sok esetben az orosz társaság tudja elnyerni a projektek megvalósításának lehetőségét. Felvetődött a bizottsági üléseken az, hogy magának az államközi egyezménynek, a keretszerződésnek van egy o lyan része, amely szerint 20 évig garantálják, hogy elviszik a használaton kívüli fűtőelemeket Oroszországba, és aztán majd visszahozzák. Mit fogunk mi ezzel csinálni? Ez alatt a 20 év alatt nekik kezelniük kell ezeket a fűtőelemeket, tehát már nem olyan á llapotban jönnének vissza egyrészt. Másrészt vállaltak egy felújítási kötelezettséget is, ami nem egy üres szólam. A Roszatomnál harmadik fázisú atomreaktorokról van szó, de papíron már ott van egy negyedik fázisú is, aminek a kísérletét most fogják elvége zni. Ez azért különleges a jelenlegi használt és ismert technológiákhoz képest, mert ez igenis képes arra, hogy felhasználja a már elhasznált, felhasznált fűtőelemeket. Kiveszi belőle a plutóniumot, az uránt, és újra tudja hasznosítani. Tehát ezzel azt aka rom mondani, és ha optimisták vagyunk, reménykedhetünk is ebben, és miért ne lennénk optimisták, hogy nem lesz orosz érdek ennek a visszaszállítása, ha egyébként piacképesen tudják értékesíteni azokat az erőműveket, amelyekről most mint tervekről beszélünk , és ha ezek a tervek megvalósulnak, ennek a fűtőelemellátását is tudják ezekből a már használt, Magyarországról odakerült fűtőelemekből biztosítani. Tudom, hogy ez egy elég merész vízió, de benne van a képben. Ez a 20 év rengeteg mindenre ad lehetőséget. Ismerve a technika, a technológia fejlődését, annak a dinamizmusát, nem hiszem, hogy
