Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. február 13 (342. szám) - Dr. Lenhardt Balázs (független) - a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez - “Ellentmondások az alaptörvény és a magzatvédelmi törvény között” címmel - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SZÓCSKA MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
464 tiltja. Ennek pedig naponta száz gyermek és anya esik áldozatul, ami az elvégzett összes abortusz 97 százaléka. Az alaptörvényről említést tettem, de hiába teszi hangsúlyosabbá az áll am életvédelmi kötelezettségét, érdemben nem történt semmi. A gyakorlatban a fenti passzust nem emelték törvényerőre sem, nincs mögötte konkrét, kézzelfogható védelem. A jelenlegi helyzet egyébként azt is jelenti, hogy tizenöt éve mulasztásos alkotmánysért ést követnek el az egymást követő kormányok és az egymást követő Országgyűlések. Az állam feladata volna megvédeni azokat a személyeket, akik még képtelenek önmaguk védelmére, nem pedig segédkezni az elpusztításukban. De nemcsak morális okokból, hanem népe sedési szempontból is kimagaslóan fontos volna elősegíteni, hogy minél több magyar gyermek születhessen meg. Magyarország Európában a harmadik, a világon a nyolcadik legrosszabb helyen áll az abortusszal végződő várandósságok arányában. Az ismert statiszti kák és a korfák szerint a magyar társadalom - ahogy a legtöbb európai állam - a demográfiai katasztrófa szélén áll. Ha nem történik drámai fordulat, akkor tíztizenöt éven belül a nyugdíjrendszer nem lesz fenntartható, mert egyszerűen túl kevés aktív dolgo zó kell hogy majd eltartson rengeteg nyugdíjast. Tehát nem csupán népesedésügyből kifolyólag fontos nemzeti sorskérdés az abortuszok számának radikális csökkentése, hanem egyre súlyosabb szociális, gazdasági kérdés. Ezért ne csináljanak úgy, hogy a jelenle gi szabályozás egy megváltoztathatatlan helyzet, mondván, hogy erős választói ellenállásba ütközik a kérdés jogszerű rendezése, hanem fogják fel végre a megoldandó probléma valós súlyát! Kérdezem, miért nem történnek egy elvileg nemzeti elkötelezettségű ko rmány alatt gyakorlati lépések az indokolatlan magzatelhajtások számának visszaszorítására. Miért szabotálják el a saját maguk által kidolgozott alaptörvény alkalmazását? Szeretném tudni, hogy vannake tervek a jogharmonizációra, illetve a magzatvédelmi tö rvény módosítására, hogy az ténylegesen védje az életet, és segítse a magzatelhajtás helyett a magyar gyermekek megszületését. (Taps a Jobbik soraiból.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ Szócska Miklós államtitkár úr fogj a megadni. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. SZÓCSKA MIKLÓS , az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném leszögezni, az álláspontunk teljes mértékben az, hogy minde n emberi élet a fogantatástól kezdve védendő érték, és az élet védelme egészségügyért felelős államtitkárként is megadott feladatom. Én ennek a hatáskörnek megfelelően egészségügyi szakmai szempontok alapján válaszolok önnek, annak a tudatában, hogy számos egyéb társadalmi, nemzeti megfontolás is csatlakozik ehhez a kérdéshez. A magzati élet védelméről szóló ’92. évi LXXIX. törvény ’93. január 1je óta hatályos, és az Alkotmánybíróság 48/1998. számú alkotmánybírósági határozatára tekintettel került sor a ma gzatvédelmi törvény módosítására a 2000. évi LXXXVII. törvény keretében. A törvénymódosítás után a magzattal szemben fennálló életvédelmi kötelességet új eszközökkel erősítették meg, amely a magzati élet védelmét helyezi előtérbe az anya önrendelkezési jog ával szemben. A módosítást követően a krízishelyzetben lévő állapotos nő pszichikai, orvosi, anyagi segítségre jogosult, annak érdekében, hogy magzatát megtartsa. A magzatvédelmi törvény az alkotmányossági igényeknek megfelelően a családvédelmi szolgálat f eladatkörét kibővítette, a súlyos válsághelyzetben lévő nő részére nyújtott tanácsadás során az elsődleges cél a terhességmegszakítás lehetőség szerinti elkerülése. A szolgálat által nyújtott
