Országgyűlési Napló - 2013. évi téli rendkívüli ülésszak
2013. december 16 (337. szám) - A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló törvényjavaslat kivételes sürgős eljárásban történő összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor):
147 nagyon sokféle gy erek van. Jól emlékszem arra az időszakra, amikor a tanári pályámat kezdtem, akkor valóban egyetlenegy tankönyv volt. Ez rossz rendszer volt. Mert valóban jó volt, ha az osztályokhoz mérten változtatni lehetett. Ez a törvény azt írja, hogy kerettantervenké nt engedélyez kettő tankönyvet. Sokféle kerettanterv van már most is. Ez ad absurdum azt is eredményezheti, hogy egy tantárgyból akár tízféle tankönyv is lehet. Mi több, a köznevelési törvény meghagyja azt a lehetőséget is, hogy az az iskola, amelynek tant estülete nem azonosul egyik kerettörvénnyel sem, annak lehetősége van arra, hogy saját kerettantervet hagyasson jóvá, mint ahogy ez történt is már az elmúlt évben, és ehhez külön tankönyvet is alkalmazhat. Ezáltal a tankönyvek sokféleségét az egész rendsze r biztosítja. De azt azért nehéz megmagyarázni, hogy miért jobb, ha egyetlen kerettantervhez, mondjuk, nem kétféle választék van, hanem van három vagy négy, akkor a végén pontosan ugyanott lennénk, ahol most vagyunk, hogy megszámlálhatatlanul sok tankönyv van. Külön köszönöm Sági István képviselő úrnak, hogy valamikori igazgatói és szülői tapasztalatából mutatja meg, hogy az nem jó, ha nagyon sokféle tankönyv van, és a gyerekek egyik iskola után a másikba menvén valóban olyan helyzetbe kényszerülnek, hogy n ehéz ilyen értelemben a váltás. Köszönöm Józsa István úrnak, hogy itt ebben a késő éjszakai órában derűre fakasztott bennünket, még akkor is, ha a kiindulási pontja alapvetően hamis, mert mint mondtam, nem egyengépeket, nem egyengyerekeket és nem egyentank önyveket akarunk, hanem a tankönyvválaszték szűkítését, ésszerűsítését, amely azt fogja eredményezni, hogy jó tankönyvek lesznek, olcsóbbak lesznek, könnyebbek lesznek, és mint mondtam, ingyen fogják megkapni felmenő rendszerben az általános iskolások a ta nkönyveket. Azt a tankönyvet, amit az állam fizet, nagyobb befolyással akarja a továbbiakban kiadni vagy engedélyezni, és nem pedig a piac szabad prédájává tenni, amelyben megint csak idézem a képviselő urat, egyébként biztos ön is tapasztalta vagy tapaszt alta volna, ha iskolában dolgozott volna, én is tapasztaltam, hogy bizony a kiadók sokszor nagyon agresszív marketingpolitikája döntötte azt el, hogy egyegy iskola milyen tankönyvet választ. (22.20) Olyan terjesztési díjakkal jutalmazták ezeket az iskolák at, hogy a pénzszűkös világban bizony nagyon sokszor e szempont szerint döntöttek. Lehet, hogy az a tankönyv azért jó színvonalú volt, hiszen valóban nagyon sokat fejlődtek a tankönyveink, nemzetközi versenyről is díjakat hoztak el, ez tehát nem egy minősé gi kritika, de ahogy mondják a köznyelvben, a farok csóválta a kutyát, és nem fordítva. Az állam felelősséggel tartozik az állampolgáraiért, felel azért, hogy jól haladjanak a gyerekek kelettől nyugatig, északtól délig, hogy minden gyerek megkapja a tankön yvön keresztül is ugyanazt az ismeretet, műveltséget, tudást. Hogy ebből a tanítási órán mit varázsol majd a tanár, az pedig az ő művészetén és szakmai adottságain múlik, mindehhez ez a törvény megadja a lehetőséget. Nagyon fájlalom, hogy az expozé üzenete ire kevéssé figyeltek, éppen szándékosan kiemeltem azt a sok tényezőt, ami nem változik. Végül befejezésként, az idei tankönyvellátás zökkenői éppen arra világítottak rá, hogy nem jó, ha a tankönyvügy teljes mértékben ki van szolgáltatva a piacnak, mert az október utáni elmaradások hátterében pontosan az húzódott meg, hogy egyes tankönyvkiadók azt mondták, hogy nekik már nem éri meg a 100 meg 200 példányos utánrendelést legyártani, és akkor a Könyvtárellátó már nem tudott mit kezdeni, ha nem létezik tanköny v, akkor nem tud szállítani; végül is a megoldást nagyon nehezen, nagyon keservesen, de megtalálták. Igen, mi abban hiszünk, hogy az állam jó gazdája az iskoláknak, jó gazdája lesz a tankönyvügynek is, hangsúlyozom, ebből nem lesznek kizárva az egyéb kiadó k sem. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) :
