Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 30 (306. szám) - A Normafa Park történelmi sportterületről szóló törvényjavaslat záróvitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
992 A Normafa Park történelmi sportterületről szóló törvényjavaslat záróvitája ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Normafa Park történelmi sportterületről szóló törvényjavaslat záróvitája. Az előterjesztést T/12083. számon, az egységes javaslatot pedig T/12083/10. számon kapták kézhez. Az egységes javaslathoz benyújtott módosító javaslatokról az alkotmányügyi bizottság elkészítette ajánlását, amely T/12083/13. számon elérhető. A vitában a két módosító javaslatot összevontan tárgyaljuk meg, figyele mmel arra, hogy mindkét indítvány a hatálybalépést érinti. Így tehát megnyitom a záróvitát az ajánlás 1. és 2. pontjára, és megadom a szót Schiffer Andrásnak, az LMP képviselőjének. DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlé s! Ez az előttünk fekvő törvényjavaslat a zárószavazás előtti módosítókkal együtt egyszerre alaptörvénysértő, sérti a jogalkotási törvényt, és egy közérdekellenes törvény. A 28/1994es alkotmánybírósági határozat megállapította, hogy az állam kötelezettség e az egészséges környezethez való jog biztosításában magában foglalja azt is, hogy az állam a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét nem csökkentheti, kivéve, ha ez más alapjog vagy alkotmányos érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen. A védel mi szint csökkentésének mértéke az elérni kívánt célhoz képest ekkor sem lehet aránytalan. Ehhez képest Pokorni képviselő úr, illetve mások a kormánypárti többségből pusztán lakossági érdekre hivatkoztak. Lakossági érdekre hivatkozni aligha elégíti ki ezt az alkotmányos mércét. Még mielőtt bárki arra hivatkozna, hogy a ’94es alkotmánybírósági határozatra már legalábbis nem illik hivatkozni, annak a figyelmébe ajánlanám az Alaptörvény 1. cikk (3) bekezdését, amely a korábbi alkotmánnyal egyezően kimondja ug yanezeket a tételeket, amire 1994ben az Alkotmánybíróság hivatkozott. A törvény szövege lakossági igényekről beszél, egy megfoghatatlan gumifogalomról. Egy olyan gumifogalmat használ, amibe bármilyen pénzügyi lobbi, oligarchaérdek beszuszakolható. De nem csupán az alaptörvény sérül a Normafáról szóló törvény elfogadásával, hanem a parlament által elfogadott jogalkotási törvény is. A jogalkotási törvény szerint jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, nem tehet terhese bbé kötelezettséget, nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. Márpedig ez a törvény éppen ezt teszi, például megszünteti a természeti értékek védettségét a beruházásiépítési területen. A jogalkotási törv ény szerint a jogszabály megalkotásakor biztosítani kell, hogy a jogszabály megfeleljen az alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek. Összegezve, a Normafatörvény megalkotásánál a 2011es jogalkotási törvény előírásait megszegték, előzetes hatásvizsgálat nem készült, önök azt az egészen abszurd megoldást választják, hogy először hoznak törvényt egy védett természeti terület átalakításáról, és utána végeznek el hatástanulmányokat. Az elmúlt két év alkotmánybírósági gyakorlata alapján az ilyen jogalkotási eljárási szabályokat sértő törvény esetében a közjogi érvénytelenség esete fennáll. Ezen kívül viszont arra is figyelmeztetni kell, hogy Budapest utolsó természetes állapotú erdőterületéről, a főváros tüdejéről, a Budaihegység egyik legnagyob b fajgazdaságú zónájáról, kihalóban lévő növény- és rovarfajok élőhelyéről és egyben a budapestiek egyik legnépszerűbb kirándulóhelyéről van szó, olyan területről, amelyet a kormány szerint csak 5 milliárd forintnyi közpénz elköltésével lehet rendbe tenni. Bár a
