Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 30 (306. szám) - A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvénynek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
989 Mire is gondolunk? A közérdekűmunkamegváltás végrehajtása azoknál az embereknél, akik már ilyen társadalmi fázisban vannak, mondhatnám úgy is, hogy már társadalmon kívüli létben vannak, számukra ez végrehajthatatlan. A pénzbírsá got ugyanúgy képtelenek lesznek megfizetni, marad a fogda. Ami az adófizetőknek nagyon sok pénzébe fog kerülni, és azok a hajléktalanok, akik a fogdára bekerülnek, az iksz nap letöltött büntetés után ugyanabba az életkörülménybe kerülnek vissza, és nagyon sok esetben, figyeljék meg, a közterületfelügyelők, illetve a rendőrök szinte méterre, centiméterre pontosan ugyanazon a közterületi helyen fognak velük találkozni. Éppen ezért a rendészeti kényszerintézkedés nem jó megoldá s. Be kell hozni egy régen, főleg a kommunizmusban lejáratott intézményt, fogalmat, mégpedig a kényszergyógykezelés fogalmát, és ezekkel a mentálisan már olyan mértékben sérült emberekkel szemben, akik miatt tulajdonképpen ez a törvény született, és akik j oggal zavarnak nagyon sokszor bizonyos közterületeket a funkciójuk szerint igénybe venni kívánó polgárokat, velük szemben igenis a kényszergyógykezelést kell alkalmazni. (Németh Szilárd István: Hajnóczy Pétert olvassál!) És ha a közérdekű munka büntetés, a kkor terápiás jellegű legyen, és egyéb szakemberek bevonásával történjen, a végrehajthatatlanság esetén pedig igenis kényszerintézkedés keretében kényszergyógykezelésre egy erre kialakított speciális intézménybe kell őket szállítani, ahol orvosi, rendészet i és szociális szakemberi felügyeletet egyaránt kapnak, és így talán esélyük van a reszocializációra. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Schiffer András LMPs frakcióvezető úrnak másfél perc áll rendelkezésére. Öné a szó. DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azt én mindig tudtam, hogy Vas képviselőtársam egy első osztályú szóbűvész, de hát az a produkció, amivel itt megörvendeztetett bennünket, az minden eddigin túltett. Ön azt állít otta, hogy ez a javaslat nem a hajléktalanságot szankcionálja, majd a saját szájával mondta azt, hogy csak az életvitelszerű (Felzúdulás a Fidesz padsoraiból.) , az életvitelszerű tartózkodást szankcionálja. Vas képviselő úr, ön szerint mi a hajléktalanság jelentése? Hogyha egy jogszabályban az életvitelszerűen tartózkodást szankcionálják, akkor nem a hajléktalanság szankcionálásáról van szó? (Dr. Répássy Róbert: Nem! Az életvitelszerűségről.) Ezt tényleg komolyan mondta?! Tisztelt Országgyűlés! Az a zárósza vazás előtti módosító javaslat, amit a Belügyminisztérium előterjesztett, egyfelől azt mondja, hogy amennyiben egy kerület kéri egy területnek a kijelölését, akkor a fővárosnak ki kell jelölnie, másrészt pedig azt mondja, hogy a főváros akkor is kijelölhet ilyen területet, hogyha a kerületi önkormányzat nem kéri. Ez a törvényjavaslat, amit idetettek elénk ezzel a zárószavazás előtti módosító javaslattal megfejelve, ez a szokásos fideszes képmutatás. Sokkal egyszerűbb lett volna azt mondaniuk, hogy 93 ezer n égyzetkilométeren szabálysértés életvitelszerűen az utcán tartózkodni, 93 ezer négyzetkilométeren szabálysértés a hajléktalanság. Ez lett volna a tiszta beszéd. Képviselőtársaim, ez a javaslat továbbra is arról szól, hogy önök a szegénység helyett a szegén y emberek ellen viselnek küzdelmet. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megadom a szót Bárándy Gergelynek, az MSZP képviselőjének. DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A felszólaláso k kapcsán én örömmel hallottam, hogy a Jobbik és a Fidesz nagyjából hasonló véleményétől a mienk erősen különbözik. Ez is az a törvényjavaslat, tisztelt képviselőtársaim, amelyet az Alkotmánybíróság egyszer már
