Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 9 (299. szám) - Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása című törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. VEJKEY IMRE, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója:
85 jogintézménye helyett más módon legyen biztosítható a bíróságok egyenletes ügyterhelése. Ezzel alaptörvényi szinten is megszűnik a sokak által félreértett úgynevezett ügyáthelyezés lehetősége. Szintén az igazságszolgál tatással összefüggő kérdés, hogy a javaslat a bírói kezdeményezésre induló alkotmánybírósági normakontrolleljárásban az eljárásra nyitva álló határidőt a megfontoltabb döntéshozatalhoz szükséges idő biztosítása érdekében 30 napról 90 napra bővíti. Tisztelt Ház! Most hadd szóljak a javaslat két pénzügyi tárgyú rendelkezéséről. A javaslat 4. cikkével és 7. cikk (2) bekezdésével a kormány az ország gazdasági stabilitását és az államadósság csökkentését biztosító más megoldást javasol az államot terhelő , előre nem látható fizetési kötelezettségek teljesítésének esetére. A javaslat ennek megfelelően az alaptörvény szövegét tehermentesítve deregulálja a 37. cikk jelenlegi (6) bekezdését. A költségvetési egyensúly fenntartására irányuló intézkedések alapvet ő és részletszabályai ugyanis egyaránt megállapíthatók sarkalatos, illetve egyszerű többséggel elfogadható törvényekben. Végül a javaslat jegybankot érintő rendelkezéseiről szeretnék beszélni. Az 5. cikk és a 7. cikk (3) bekezdése annak lehetőségét teremti meg, hogy a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletének feladatát a jövőben a Magyar Nemzeti Bank lássa el. A pénzügyi felügyeleti funkció jegybankba történő integrálását számos érv támasztja alá. Az integrációra elsődlegesen azért van szükség, hogy mind a pénzügyi rendszer egésze, mind pedig az egyedi intézmények szintjén a kockázatok feltárása és azok elhárítása a korábbiaknál sokkal hamarabb és hatékonyabban történjen meg. A jegybank és a felügyelet hatékony koordinációjának hiánya ugyanis jelentős mérté kben járult hozzá a háztartások túlzott eladósodottságához és a devizahitelek elterjedéséhez. A teljes integrációt az indokolja, hogy a pénzügyi stabilitási és fogyasztóvédelmi funkciók potenciális szinergiái a lehető legteljesebben kiaknázásra kerüljenek, és a jegybank a jövőben ne csak a pénzügyi rendszer, hanem az ügyfelek túlzott kockázatvállalását is megakadályozza. Ugyanakkor az új jegybanknak nemcsak az a feladata, hogy a pénzügyi rendszer stabilitása felett őrködjön, hanem a rendelkezésre álló eszkö zökkel annak hatékonyságát is javítsa. Erre jó példa, hogy ha túl kevés a hitel, akkor gyorsítania, ha pedig túl sok, akkor lassítania kell annak gazdaságba történő kiáramlását. De szintén lényeges, hogy a pénzügyi rendszer szereplői közötti piaci verseny feltételeit is biztosítsa. (18.50) A magyarországihoz hasonló felügyeleti kudarcok indokolják a jegybankok felügyeleti funkciókkal történő felruházásának nemzetközi trendjét is, amelynek részeként a világ vezető jegybankjai, így a Bank of England és a Fed mellett hamarosan az Európai Központi Bank is egyedi intézményi felügyeleti jogosítványokat kap majd. Tisztelt Országgyűlés! Bízom benne, hogy a javaslat nyomán a látszólagos jogi problémák megoldásával elülhetnek az alkotmányos viharok, másfelől a jövőre nézve biztosítható lesz a korábbiaknál hatékonyabb és összehangoltabb pénzügyi felügyeleti rendszer működése. Mindehhez azonban szükség lesz az önök szíves támogatására. Jó szívvel ajánlom figyelmükbe a javaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kor mánypártok soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok és a megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 55 perces időkeretben. Megadom a sz ót Vejkey Imre képviselő úrnak, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadójának. Parancsoljon, képviselő úr! DR. VEJKEY IMRE , az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tiszte lt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alkotmánybíróság 12/2013/Ab. határozata eredményeképpen Magyarországon az új alaptörvény
