Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 24 (305. szám) - A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazása - A Nemzeti Drogellenes Stratégiáról 2013-2020 Tiszta tudat, józanság, küzdelem a kábítószer-bűnözés ellen szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik):
831 Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Vágó Sebestyénnek, a Jobbik képviselőjének. VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Azzal ellentétben, ami már itt elhangzott, hogy hogy szólhat egy kábítószerellenes stratégia hé t évre, amikor szinte hónapról hónapra, napról napra változik a kábítószerhelyet Magyarországon mindenféle szempontból, de én ezt inkább a stratégia pozitívumának veszem. Amint már a kétperces vitában említettem, jó dolog az, hogy csoportokra osztja a mege lőzési tevékenységet, és igenis ennek nagyon fontos állomása a család, éppen ezért lehet akár hét évben, de még több időben is gondolkodni. A nagy problémám nekem ezzel a stratégiával az, hogy persze nagyon szép célkitűzéseket tartalmaz, vannak benne pozit ív elemek is - amint már mondtam, a felosztásnál , csak ad egy vázat, amire bármit fel lehet építeni, de keretet nem igazán. E stratégia alapján, ugyanúgy, mint már pár nappal ezelőtt egy másik vitában, egy másik javaslattal kapcsolatban is elmondtam - úg y látszik, önök ebbe a hibába mindig beleesnek , erre a vázra egy nagyon jól működő drogellenes stratégiát is fel lehet építeni, meg egy egyáltalán nem működő drogellenes stratégiát is fel lehet építeni. Persze, mint már mondtam, nagyon jó elemeket is tar talmaz a megelőzéssel kapcsolatban, az iskolai megelőzéssel kapcsolatban. Ahhoz, hogy megfelelő drogprevenció lehessen Magyarországon, a jelenlegi körülmények között az iskolák és az oktatási intézmények szocializációs feladatát kicsit ki kell tágítani, ki csit nagyobb hangsúlyt kell erre fektetni. Egyébként a stratégiában szerepel is, hogy különböző szocializációs tréningeken vegyenek részt a diákok, konkrétan meghatározva csoportokat, és konkrétan meghatározva azt is, hogy milyen problémákra fókuszálva kel l ezeket kialakítani. Külön kiemeli például, hogy értékkonfliktus miatt bajba került fiatalok segítésére és tréningjére van szükség, de a tágabb fogalomban vett konfliktuskezelésről, magáról a konfliktus feldolgozásáról nem említ egy szót sem, pedig nagyon sok esetben a helyes konfliktusmegoldó képesség, a jól működő konfliktusmegoldó képesség elkerülhetővé teszi azt, hogy a későbbiekben drogfogyasztóvá váljon az a fiatal. Vagy akár a visszautasítás képességének a fejlesztése; sajnos ott tartunk, hogy ezt i s fejleszteni kell. Ez is hozzásegíthetné a fiatalokat ahhoz, hogy később, amikor olyan élethelyzetbe kerülnek, hogy a kínálás megtörténik, akkor ezt kellőképpen és normálisan vissza tudják utasítani. A csoportok felsorolásánál nagyon örültem annak, hogy a lakókörnyezeti csoportok esetében hangsúlyt fektet arra, hogy ne csak szakemberek beszéljenek embereknek, közösségeknek a drog problémájáról, hanem nagyon súlyos drogkarrierrel rendelkező, úgy is mondhatnám, hogy tünetmentes droghasználók is folyjanak be ebbe a munkába. Egyébként meríteni lehet, s gondolom, a kormány is utánanézett ennek, ugyanis rengeteg rehabilitációból kikerülő fiatal és idősebb is van, aki akár a segítő oldalon elhelyezkedve tudja segíteni a folyamatokat. Tehát ott ezt nagyon jól megta láljuk. Viszont az iskolai, az oktatási intézmények résznél ezt így külön kiemelve nem találtam meg. Már a bizottsági ülésen is elmondtam, hogy látok elmozdulást abból a rossz irányból a stratégia alapján. Persze ezt is csak beleképzelni tudom, mert konkré tan nem szerepel, hogy letérünk arról az útról, hogy a drogprevenciós folyamatok részeként az osztályfőnöki órán egy egyenruhás rendőr megjelenjen és beszéljen a kábítószerek káros hatásáról. Remélem, hogy erről az útról le fogunk térni, mert én nagyon jól tudom azt, hogy például Tatabányán, ahol élek, egy nagyon jól képzett és erre a munkára nagyon jól ráállt rendőr látja el ezt a feladatot az általános iskolákban, csak mégsem olyan közeget teremt azzal, hogy egyenruhában megjelenik a tanteremben, mintha m ondjuk, a már általam említett tünetmentes szerhasználó megjelenik egy osztályfőnöki órán és elmondja, ő hol kezdte, hova jutott el és a szerhasználat révén mi volt az a - csúnya szóval élve - mocsok, amibe a végén belekerült, és mindaddig, amíg nem ismert e fel, hogy mocsokban van, addig nem is tudott ebből kijönni, sőt segítség nélkül nem is tudott ebből kijönni. Erre nagyon nagy hangsúlyt kellene fektetni az iskolákban és az oktatási intézményekben. Arról, hogy kelle rendvédelem az iskolában vagy nem, va gy kelle szociális munkás az iskolában vagy nem, szerintem felesleges vitatkozni, mert én azt mondom, hogy rendvédelem is kell