Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 24 (305. szám) - A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazása - A Nemzeti Drogellenes Stratégiáról 2013-2020 Tiszta tudat, józanság, küzdelem a kábítószer-bűnözés ellen szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - VÁGÓ GÁBOR (LMP):
819 Egyébként nemcsak a szívünk mélyén értünk egyet ezzel, hogy nem politikai kérdés, hanem teljes egészében. De akkor természetesen ezt várnánk el önöktől is. És azért nem támogatjuk ezt a törvényjavaslatot, mert eddig önök ezt politikai kérdésként kezelték. Most mi nem ellenezzük, tartózkodunk annak a felelősségnek a tudatában, hogy mindannyiunknak megvan ebben a felelőssége. És azért, hogy rajta, valósítsák meg önök most, amit jónak tartanak, és legyenek ebben eredményesek, annál is ink ább, mivel az általunk készített drogellenes stratégiából számos pontot átvettek. Köszönöm szépen. ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Visszatérünk az írásban előre bejelentett felszólalók köréhez, és megadom a szót Vágó Gá bornak, az LMP képviselőjének. VÁGÓ GÁBOR (LMP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Miért is van szükség erre a stratégiára? Azért van véleményem szerint szükség rá, hogy a politikum mutasson egy olyan utat a szakm ának, amelyben a szakma biztonságban tudja érezni magát, és el tudja végezni a feladatát. A politikum tűzzön ki reális célokat, olyan célokat, és adjon mellé olyan támogatást és olyan keretrendszert, amelyben a szakma biztonságosan tud dolgozni. Most úgy t űnik, hogy ezeket a feltételeket nem feltétlenül tudja teljesíteni ez a drogstratégia. Hiszen 2009ben járt le az a drogstratégiai program, amely mindeddig az egyetlen volt, amelyik a teljes tervezett ciklusát ki tudta tölteni. Ezt 2000ben fogadta el az a kkori Orbánkormány. És, mint már volt erről egy hosszabb polémia, mindenki megemlékezett róla, de nem szabad szó nélkül hagyni, hogy három évig a szakma politikai iránymutatás nélkül maradt, úgymond politikai támasz nélkül maradt. És amennyiben nem volt i lyen stratégia, nehezen tudták a szakmai szervezetek is saját pályázati anyagaik megírása során, saját munkájuk hosszú távú tervezése során azt is, hogy merre van előre. Tehát mindenféleképpen hibája ennek az anyagnak, hogy nem három évvel ezelőtt készült el. Itt fölvetődött a vitában, hogy semmi nem történt ebben az ügyben az elmúlt három esztendőben. Azért két dolog igenis történt itt, a tisztelt Házban. Az egyik az, hogy a Fidesz nem támogatta azt az eseti bizottságot, amely a szakmai szervezetek kérésér e is kívánt volna létrejönni. Ez a lépés nem történt meg. Pontosan ezen politikai keretrendszer biztosítása miatt kellett volna ez az eseti bizottság. Másrészről azért történt egy dolog, azon undorító szerek betiltására vonatkozóan azért történt előrelépés , amit dizájnerdrogoknak neveznek. Tehát arra, hogy a különböző vegyületek módosítása által már más hatóanyagokról van szó, még ha nem is idejében, de azért lépett a politika. El kell azért mondani, hogy itt 2011ben volt egy kísérlet a kormányzat részéről egy új drogstratégia kialakítására, amely teljes egészében nem találkozott a szakmai szervezetek véleményével. Annak csak örülni tudunk, hogy abból kihátráltak, és inkább építettek az előző, a 2009ben mindenki által elfogadott drogstratégiára. De hogy mi k a legnagyobb problémák ezzel a stratégiai anyaggal? Egyrészről nem foglalkozik a Magyarországon leginkább elterjedt droggal, az alkohollal. Hiszen addiktológiai szempontból, Iván László professzor is bólogat, a drogba tartozik ugyanúgy a kávé, az alkohol és a cigaretta is. Tehát ha ezt az anyagot kábítószerellenes stratégiának hívnák, akkor megállná a helyét szakmai szinten, de így, hogy drogellenes stratégiának hívják, eléggé problematikus. Hiszen ha megnézzük azt, és itt van a stratégiai anyagban, hogy 14en haltak meg kábítószer okozta problémákban az elmúlt évben, azt hiszem, 2012ben, és minden emberélet sok, de ha megnézzük, minden ötödik magyar haláleset összefüggésben van az alkoholfogyasztással. Ezen stratégia csak egyetlenegy esetben tér ki erre a problémára, a függőség rendszerének elterjedése kapcsán. Ez igenis problematikus. Ha nem reflektál a politika arra, hogy legális, sőt teljes mértékben liberalizált az egyik legkeményebb drog, az alkohol, akkor nagyon nehéz lesz úgy reflektálni egyéb psz ichoaktív szerek elterjedésére is, amelyeknek a végét nem is lehet látni. Ezért
