Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 17 (303. szám) - A Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése Magyarország 2012. évi központi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általán... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:
523 Az ország pénzügyi kitettségét mérsékli, hogy a forint erősödése és a devizaadósság döntően hazai devizában történt megújítása miatt nőtt a forintadósság részaránya, ami immár a teljes állomány csaknem 60 százaléka. Ez azért fontos, mert a nemzetközi pénzügyi környezet továbbra is kockázatokat rejt magában, így minden olyan fejlemény üdvözlendő, amely növeli a hazai források szerepét, és ezáltal csökkenti hazánk külföldi kiszolgáltatottságát. A mostanihoz h asonló volatilis gazdasági környezetben a költségvetési fegyelem alapja a megfelelő tartalékolási politika. Ebből a szempontból sikeres évnek tekinthető a tavalyi, hiszen a tartalékot csupán 55 százalékban, azaz 200 milliárd forint összegben használta fel a kormányzat, a 170 milliárdos Országvédelmi Alap és a 98 milliárdos kamatkockázati tartalék felhasználására nem került sor. Az államháztartás központi alrendszerének 2012. évi pénzforgalmi hiánya 598,6 milliárd forint lett, ami egyharmada a 2011. évinek. Az uniós módszertan alapján számított deficit a GDP 1,9 százaléka volt, ami kisebb mind a konvergenciaprogramban kitűzött, mind pedig az Európai Unió által meghatározott deficitcélnál. Javult tehát a költségvetés egyenlege, és a 2012ben hozott intézkedése k lehetővé tették az államháztartás stabil pozíciójának megteremtését, illetve megalapozták a 2013. évi kiindulási feltételeket is. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy 2012ben a költségvetési hiány szempontjából egyfajta túlbiztosított állapot jött létre, ami hatással van a növekedésre, valamint a költségvetési szervek immár több mint 90 milliárd forintos tartozásállományára is. Tavaly, ha nem is alapjaiban, de érezhetően átalakult a magyar adószerkezet. A fogyasztáshoz kapcsolt adók összes adóbevételhez vi szonyított aránya 3,4 százalékponttal, mintegy 57 százalékra nőtt, ugyanakkor a gazdálkodó szervezetek befizetési aránya 21 százalékról mintegy 18 százalékra csökkent. A lakossági személyi jövedelemadók pedig azonos arányt képviselnek, mint a megelőző évbe n. Mindez azt mutatja, hogy a fogyasztás irányába tolódott el a magyar adószerkezet, valamint a tények alapján biztosan nem nőtt, hanem csökkent a vállalati szektor adóterhelése, illetve a költségvetés adóbevételi oldalán belüli arány, még a különadók kive tése ellenére is. Az adó- és adó jellegű bevételek teljesítése összességében 355,4 milliárd forinttal, azaz 5,2 százalékkal maradt el az előirányzattól. Az elmaradás elsődleges oka a makrogazdasági környezet vártnál rosszabb alakulása volt. A pénzügyi szer vezetek különadójánál ugyanakkor a devizahitelesek megsegítése, a végtörlesztés lehetővé tétele, a járadékadónál pedig az online fogadásokról szóló törvényjavaslat elfogadásának csúszása is szerepet játszott a kisebb bevételben. A személyi jövedelemadóból származó bevételeket a makrogazdasági hatások mellett a tervezetthez képest az is csökkentette, hogy a vártnál nagyobb volt az igénybe vett adókedvezmények összege. Makrogazdasági és fenntarthatósági szempontból is kedvező, hogy az államháztartási rendszer alapjainak egyenlegei összességében többletet mutattak 2012ben. A Nyugdíjbiztosítási Alap nem várt hiánya elsősorban a kiegészítő nyugdíjemelésre és a 40 év után nyugdíjba vonuló nők tervezettet lényegesen meghaladó létszámára vezethető vissza. Az Egész ségbiztosítási Alap tervezettnél magasabb hiánya döntően a gyógyítómegelőző ellátások kiadásainak növekedéséből adódott. A mintegy 380 milliárd forint kiadást lefedő elkülönített állami pénzalapok együttes egyenlege ugyanakkor 130 milliárd forint többlete t mutatott. Ez zömében a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak volt köszönhető, ahol a bevételek jelentősen túlteljesültek, részint a szakképzési hozzájárulás kedvezményeinek megszüntetése, részint a járulékalapot megillető bevételek növekedése miatt. Tisztelt K épviselő Hölgyek és Urak! Magyarország olyan lesz, amilyenné a mai fejlesztések teszik. Az Állami Számvevőszék ezért kiemelt figyelmet fordít a közösségi beruházások döntő részét finanszírozó európai uniós források felhasználására. A 2012es zárszámadás ke retében ellenőriztük a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget mint intézményt és mint az európai uniós források elosztását koordináló szervezetet is. Ezen belül kiemelt, közérdeklődésre számot tartó területen végzett ellenőrzéseink egyikeként értékeltük a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség pályázati elbírálási gyakorlatának átláthatóságát. Az európai uniós források elosztásához két, jelenleg folyamatban lévő ellenőrzésünk is kapcsolódik, mégpedig az európai támogatásokat auditáló főigazgatóság és az
