Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 17 (303. szám) - A Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése Magyarország 2012. évi központi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általán... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:
524 úgynevezett ESZA Tá rsadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. gazdálkodásának ellenőrzése, ami a következő hetekben fog szintén megjelenni. A tavalyi zárszámadási jelentésünk egyik hangsúlyos megállapítása volt, hogy szükség van az európai uniós források igénybevételének gyorsításá ra. A kormány nem maradt adós az intézkedésekkel, amelyeknek köszönhetően 2012 végéig, december 31ig a rendelkezésre álló mintegy 8200 milliárd forint összegű keret 77 százalékát kötötték le támogatási szerződéssel. A teljesített kifizetések aránya ezen i dőpontig a 2011es 28 százalékról 2012 végére 40,7 százalékra emelkedett, ami komoly előrelépés. Az egyértelmű eredmények ellenére ugyanakkor fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az operatív programok egyharmadánál további intézkedések hiányában továbbr a is fennáll a forrásvesztés kockázata. Az uniós források már említett jelentősége miatt kiemelten fontos, hogy az Európai Bizottság és a kormány friss megállapodása révén újraindulhatnak a Brüsszel által korábban kifogásolt operatív programok és a gazdasá g növekedéséhez elengedhetetlen jogos kifizetések. Az Állami Számvevőszék elnökeként éppen ezért kiemelt jelentőségűnek értékelem, hogy sikerült pontot tenni a vita végére, és a magyar gazdaság újra hozzá tud jutni ezekhez a forrásokhoz. Ellenőrzésünk alap ján összességében megállapíthatjuk, hogy a 2012es költségvetési folyamatok fenntarthatóak voltak és kedvezőbben alakultak, mint a megelőző években. Ezt mutatja a hiány jelentős csökkenése, a 2004 óta nem látott kedvező elsődleges költségvetési egyenleg, a kevesebb zárolás, a megfontoltabb tartalékolás, a gazdálkodás tervszerűségének, illetve a beszámolók és az elszámolások megbízhatóságának javulása. A gazdálkodás szabályszerűségének javulására utal, hogy a Széll Kálmánterv 14 vonatkozó intézkedéséből 12 teljesült, 2 teljesülése pedig folyamatban volt az ellenőrzés folyamán. Más módszertannal ugyan, de ugyanezt állapította meg az Európai Unió is, amikor júniusban megszüntette a Magyarországgal szemben 2004 óta folyó túlzottdeficiteljárást. Az Állami Számv evőszék ellenőrzése tehát közvetve alátámasztotta, hogy Magyarország idén júniusban, a tavalyi auditált adatok alapján is, megalapozottan került ki az Európai Unió túlzottdeficiteljárásának büntetése alól. Tisztelt Ház! Az új számvevőszéki törvény értelmé ben minden jelentésünket intézkedések követik, amiket utóellenőrzés keretében értékelünk is. (10.40) Jelen ellenőrzésünk során megállapítottuk, hogy a tavalyi zárszámadási jelentésben megfogalmazott hat átfogó javaslatunkból három teljes mértékben, három p edig részben megvalósult, illetve megvalósulása a helyszíni ellenőrzés lezárásakor folyamatban volt. Ez jelentős előrelépést jelent a korábbi évekhez képest, amikor javaslataink nagy részének nem volt intézkedésekben tetten érhető következménye. Mindez jól példázza, hogy az új alaptörvény elfogadása óta megváltozott törvényi környezet hatékonyan és eredményesen képes támogatni a magyar közpénzügyi helyzet javulását. Fontos eredmény, hogy a tartalékok felhasználásával összefüggő javaslatunk miatt módosítottá k az államháztartási törvényt, így a rendkívüli kormányzati intézkedésre szolgáló tartalékokat az év közben megfogalmazott kormányzati döntések finanszírozására lehet fordítani. Az eljárási illetékek szabályozási rendszerének felülvizsgálata megtörtént, a magánszemélyek fizetési kedvezményre vonatkozó kérelmeire illetékmentességet vezettek be, a gazdálkodók esetében pedig az illeték mértékét megemelték. A NAV végrehajtotta az adatvagyonának és informatikai alkalmazásainak biztonsági besorolását, illetve fel ülvizsgálta és módosította a behajthatatlanná nyilvánításhoz kapcsolódó belső szabályozásokat. A 2011es zárszámadáshoz kapcsolódóan utóellenőrzést végeztünk a belső kontrollrendszerek szabályszerűségéről, ami az intézmények működésének szabályosságát és a z adatok megbízhatóságát is növeli. E jelentésünkben megfogalmazott javaslataink egyelőre csak részben hasznosultak. A belső ellenőrzés erősítésére születtek intézkedések, de az eljárási rendek tartalmi és formai egységesítését
