Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 16 (302. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - ROGÁN ANTAL (Fidesz):
446 egy alelnök lett volna, mint ahogy a PSZÁF vezetője is alelnök lett volna. Most, hogy az önök csodacsatára, Matolcsy György került a Nemzeti Bank élére, aki két év tündérmese után láthatjuk, hogy mit tett a magyar gazdasággal - nem akarom itt most ecsetelni, mert elnök úr rám szól, hogy a sta gnálás nem napirend a mai záróvitánál , most már elegendő egy elnök, és majd valami beosztott szervezetként a pénzügyi szervezetek felügyelete is meg lesz oldva. Képviselőtársaim, ne legyenek büszkék erre a javaslatra. Elvileg ez lehetne egy jó törvényi s zabályozás, de nem ezen a módon, ahogy önök előkészítették. Külön pikantériája a dolognak, hogy egy ilyen jelentőségű törvény zárószavazás előtti módosításába csempészik bele Szász Károly mintegy egyéves végkielégítését, jutalmát, fájdalomdíját, hallgatási díját, mondhatni úgy is, hogy pofátlan végkielégítését, csak nincs itt kedves Szijjártó kolléga, aki annak idején bevezette ezt a fogalmat. (Közbeszólások a kormánypárti oldalról: Nem ő vezette be.) A Szijjártó vezette be. A copyrightot majd tisztázzák a képviselő urak maguk között. Mindenesetre mi úgy látjuk innen, hogy Szász Károly tevékenysége okán kivenni ilyen törvényben a 98 százalékos adókötelezettséget, indokolt és meglehetősen pofátlan. Én azt javaslom, hogy ne legyenek büszkék erre a törvényre, m ert semmiképpen nem ad rá okot. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : A következő felszólaló Rogán Antal, a Fidesz képviselője. ROGÁN ANTAL (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen a zárószavazás előtti módosítókhoz kívánok hozzászólni, bár meg kell mondjam, ezt némileg inspirálta Józsa képviselőtársam is. Három dolgot szeretnék tisztázni, tisztelt képviselő úr. Először is döntsük el, hogy önök számára Európa véleménye fontos vagy nem, mert ezt az ominózus negyven oldalt kritizálja a módosító indítványban. Ennek nagy része az Európai Központi Bank észrevételeinek átvezetése a törvényen. Fontos vagy nem? Egyszer számon kérik rajtunk, hogy miért nem, amikor meg átvezetjük, akkor az a prob léma. Kalap vagy nem kalap - döntsék el, tisztelt képviselőtársam. Ez az egyik dolog. A másik, amit mindenképpen szeretnék elmondani önnek: a végkielégítések kapcsán megemlíti Szász Károly elnök úrnál ezt a szabályozást. Két választási lehetőség volt előtt ünk. Ha megnézi, eredetileg az szerepelt a pénzügyi szervezetek felügyeletéről szóló törvényben, hogy ott egy elhelyezkedési tilalom van. Ezt próbáltuk kivenni a jegybanktörvénynél, joggal merültek fel ezzel kapcsolatban több irányból is észrevételek, hogy az elhelyezkedési tilalmat helyre kell állítani. Ha viszont elhelyezkedési tilalom van, akkor azt gondolom, egyetlenegy emberrel sem tehetjük azt meg, hogy a munkája nem előrelátható módon szűnik meg, nem azért, mert a mandátuma lejár, hanem azért, mert e gy átszervezés van, és ezt követően azért, mert egyébként nem tud elhelyezkedni a szakmájában, nem juthat hozzá ahhoz a jövedelemhez, ami erre az időszakra megilleti. Tisztelt képviselőtársam, azt gondolom, hogy éppen ezért ez a szabályozás ebből a szempon tból teljesen megfelel a nemzetközi trendnek. Végül még egy módosítóhoz szeretnék hozzászólni néhány mondatban. Jobbikos képviselőtársaim az Európai Központi Bankkal való együttműködést, illetve az Európai Központi Bank úgymond utasítási jogának a meglétét sérelmezik a jegybanktörvényben. Szeretném megjegyezni, hogy ez egy általános formula, alapvetően az európai csatlakozási szerződés alapján minden európai uniós tagállam jegybanktörvényében szerepel, de hozzátenném, hogy amilyen ügyben elfogadhat ilyen ut asítást - és ezzel vessék össze , azok gyakorlatilag csak az euróövezettel összefüggő kérdések, annak viszont nem vagyunk tagjai, tisztelt képviselőtársaim. S tekintettel arra, hogy a forintot mint fizetőeszközt Varga Mihály miniszter úr módosító indítván yának köszönhetően az alaptörvény védi, ennek megfelelően meglehetősen nagy súllyal kell dönteni arról, hogy átlépünke az euróövezetbe vagy sem.
