Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. december 3 (332. szám) - A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István):
4355 akkor az Elnöki Tanács is egyértelműen idekívánkozik, és ugyanígy idekívánkozik az Országgyűlés is, valamint ezeknek a szervezeteknek a tagjai. Ezek az emberek szintén közhatalmi funkciókat birtokoltak, és természetesen aktív s zerepük volt nemhogy a rendszer fenntartásában, hanem egyenesen annak az irányításában és működtetésében. Javasolni fogjuk ezeknek a módosításoknak a beemelését. Ami azonban ennél is érdekesebb - erre még mondhatjuk, hogy ez egy technikai kérdés, most nem gondoltunk rá, Minisztertanács, Elnöki Tanács meg minden, bár kíváncsi vagyok a válaszára : ha már foglalkozunk itt egyrészt a végrehajtó hatalommal, foglalkozunk azokkal a társadalmi szervezetekkel, sőt erőszakszervezetekkel, a minisztériumokkal, a fővár osi, kerületi, megyei, városi és községi tanácsok vezetőivel, akkor miért maradt ki ebből a felsorolásból az igazságszolgáltatás. Miért maradnak ki az ügyészek és a bírók? Azok, akik bár formálisan nem, de gyakorlatilag a kommunista hatalom birtokosai volt ak, közülük nagyon sokan évtizedeken keresztül dicstelen szerepet játszottak - elnézést kérek, természetesen most nem általánosítok ’44től ’90ig mindenkire, aki bíróként vagy ügyészként dolgozott, de ha ezt megtennénk, akkor sem tévednénk túl nagyot, azé rt ezt tegyük hozzá , tehát itt egyrészt kell beszélnünk az 1944et követő időszakról, mondjuk, ’4849ig lezáróan, kiemelve külön az akkori népbíróságok szerepét és a népi ülnököket, azokat a népi ülnököket, akik halálos ítéleteket hoztak. Tudjuk, hogy m ilyen módon zajlottak azok a tárgyalások, és mielőtt bárki szeretné belemagyarázni, természetesen nem a háborús főbűnösök perére gondolok, bár részben azok is koncepciós perek voltak, ezt is látjuk, mert a jogszerű eljárás számos elemét nélkülözték, gondol junk csak bármelyik magyar miniszterelnökre. No de hát nemcsak miniszterelnököket állítottak népbíróság elé, hanem 1944től kezdődően már akkor a berendezkedő új államhatalom, ahol vezető szerepe volt a Kommunista Pártnak vagy a Kommunista Párt ügynökeinek , gyakorlatilag arra készült, ami 194849ben be is következett, hogy egy teljesen egypárti kommunista diktatúra jöjjön létre Magyarországon, ennek pedig előfeltétele volt az előző rendszer teljes leépítése, kiszorítása a közéletből és részben fizikai megs emmisítése is, az 194445 előtt uralkodó úgymond keresztény konzervatív rendszer teljes szétverése, a keresztény nemzeti magyar középosztálynak és az arisztokráciának a megfélemlítése, részben likvidálása, illetve az országból való elüldözése. Ezekben a fe ladatokban kiemelkedő szerepet játszottak a népbíróságok és a népi ülnökök, azok a népbírák és ügyészek, akik ezeket a pereket tucatjaival végrehajtották, mindezt a világháborús felelősségre vonás örve alatt. Ne felejtsük el Nagy Ferenc híres bicskei beszé dét, amikor nagy büszkén arról beszélt, hogy minden országnál keményebben megbüntettük a háborús bűnöseinket, de itt messze nem csak háborús bűnösökről volt szó. 194849et követően az ügyészek és a bírák egy jelentős része már totalista, totalitárius Ráko sirendszer működtetésében vett részt, a társadalom megfélemlítésében, a kulákság szétverésében, a koncepciós perekben való elítélésében, 1956ot követően pedig szintén számos ügyész és bíró, vérbírák vettek részt a forradalom utáni megtorlásban. Kiemelked ően fontosnak tartom ezen testületek és emberek szerepének a vizsgálatát, és kimondását ebben a törvényben annak, hogy ők ugyanúgy a kommunista hatalom birtokosai voltak. Nem véletlen egyébként, hogy talán ezt a kérdést feloldandó és megkönnyítendő tennénk azt a javaslatot, amit az előbb ismertettem, hogy ne csak a hatalom birtokosairól, hanem a velük együttműködő világi és egyházi személyeknek a diktatúra működtetésével összefüggő szerepére és cselekményeire vonatkozóan terjedhessen ki ez a vizsgálat. Megt isztelne államtitkár úr, ha ezekre a felvetésekre legalább a zárszavában hajlandó lenne reagálni. Még nagyobb lenne számomra a megtiszteltetés, ha választ kaphatnánk ismét és sokadjára arra a kérdésünkre, hogy kit védenek akkor, amikor nem hajlandók az ügy nöklisták és az ügynökakták teljes nyilvánosságához hozzájárulni. Kit védenek, államtitkár úr? Kiket védenek? Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Szilágyi György képviselő úr, kettőperces hozzászólás.
