Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. december 3 (332. szám) - A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
4292 lényegesebb javítások esetén pedig el tudja fogadni. A Jobbik Magyarországért Mozgalomnak ezzel homlokegyenest más az álláspontja. Nyilván már a polgári törvénykönyv elfogadása miatt ez már egy kötelezettség, hogy ez létezni fog a magyar jogrendszerben, azonban mivel nem értünk vele egyet, ezt a részét abban tudjuk kifejezni, hogy nemmel fogunk szavazni. Nyilván megpróbáljuk azért jobbá tenni, és majd el fogom mondani, hogy milyen hibákat látunk benne, és ebből eredően nyújtunk is be módosító javaslatot. Az egyik megoldás az lenne, hogy egyáltalán nem is nyújtunk be hozzá módosítót, de nyújtunk, illetve nyújtottunk be hozzá módosítót, próbálunk rajta változtatni. Egy rosszon is lehet változtatni é s lehet jobbá tenni, még akkor is, ha úgy sem lesz szerintünk megfelelő. Hogy miért is nem? Hogy miért jött át az angolszász jogrendszerből a kontinentális jogba ez a jogrendszer? A jogászokat is megosztja az, hogy valóban jó megoldáse. Hiszen mi jut az e mber eszébe, amikor végigolvasta ezt a jogszabályt, hogy milyen lehetőségek lépnek föl és kiknek. Nyilván mikor van ennek jelentősége? Ahol a pénz, a vagyon nagyobb mértékben koncentrálódik, és egyik résznek, az egyik tábornak, aki ellenzi ezt a jogintézmé nyt, az a véleménye ezzel kapcsolatban, hogy mire jó? Ez egy kiskapu, ez egy legális kiskapu, hiszen ezen keresztül egyrészt az adózás elől lehet eldugni a vagyonokat, a pénzeket, az ingatlanokat, nagyon sok mindent el lehet dugni az adózás elől, másrészt a végrehajtás alól is ki lehet vinni a vagyontárgyakat és gyakorlatilag el lehet tüntetni. (17.00) A végrehajtó pedig azt fogja látni, hogy az illetőnek, akivel szemben a nagymértékű követelés fennáll, semmilyen vagyona nincs, és ez valahol nem fog összeál lni. Illetve még egy nagyon fontos, ami valahogy nem illik bele a képbe, amikor arról beszélünk, hogy Magyarország is csatlakozott minden egyezményhez, amely a pénzmosással, a pénzmosás felderítésével kapcsolatos volt. Valahogy ez mé gis azt mutatja, hogy eltűnik a tulajdonos, személytelenné válik a tulajdonos, és akinek érdeke van, hogy az ő személye és a vagyontárgy ne lehessen összeköthető, ebben az esetben is gyakorlatilag személytelenné válik a vagyon, akár ingatlan, akár bármilye n más készpénz, részvények és a többi, ezek mind gyakorlatilag megfoghatatlanná, személytelenné tudnak válni. Ezeket az érveket hozzák föl azok, akik a nem felé voksolnak. Illetve nyilván mások pedig azt mondják, hogy egy pörgő gazdaságnak részese ez a jog intézmény, igenis szükség van rá, és államtitkár úr is azt mondta, hogy Magyarországon is ez az igény jelentkezett, erről beszélt, ezért kellett ezt végrehajtani. Fölmerül, ha vizsgálja az ember, látja Liechtenstein példáját, amelyet általában ilyenkor fel szoktak hozni: Liechtensteinben, egy pici államban nagyon sok ilyen vagyonkezelő működik, és a kezelt vagyon adója tulajdonképpen nagyon kis mértékű Liechtensteinben, ezért kvázi adóparadicsom alakult ki. Ez megint milyen eset? Akkor, amikor az offshore cégekről beszélünk, amikor egy hasonló jogintézményt be akarnak vezetni Magyarországra - mindjárt a további veszélyeire is felhívom a figyelmet , nem biztos, hogy szerencsés, és nem biztos, hogy Liechtenstein példáját kellene ebben az esetben nekünk követ ni, ráadásul teljesen más jogrendszerrel, teljesen más gazdasági helyzettel és teljesen más adottságokkal. Nem biztos, hogy ez Magyarországon működni fog. Persze, egy új jogintézménynek mindig megvannak a maga buktatói és megvan a maga kockázata, hogy beve zetjük, jó lesze vajon az a szabályozás. Amennyiben úgy látjuk, hogy nem lesz eléggé körülírt, nem lesz eléggé körülhatárolt, nem lesz eléggé szigorú, akkor mindig abba az irányba fogunk elmenni, hogy bizony, a kiskapuk országa Magyarország, a kijátszást teszi lehetővé. Abban az esetben, ha liberalizált, mindig erre fog elmenni. Ha túl szigorúra vesszük, akkor pedig gyakorlatilag nem lesz senki, nem fog a jogintézmény tartalommal feltöltődni, nem fogja senki ezeket a szerződéseket megkötni, Magyarországon nem lesz rá igény. Tehát nagyon nehéz olyan jogot alkotni, olyan új jogszabályt behozni, amely minden igénynek megfelel, nem teszi lehetővé az adókijátszást, nem teszi lehetővé a pénzmosást, nem teszi lehetővé a
