Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. december 3 (332. szám) - A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
4293 felhalmozódott pénzvagyonok eltüntetését, és mindamellett még a gazdasági életet is fogja élénkíteni. Nagyon kíváncsi leszek rá, hogy ez a jogszabály hogyan fog beválni. Nem hiszem, hogy ez Magyarországon úgy működne, hogy lendületesen működne, és nem az adócsalásnak, nem a pénzmosásnak és nem a vag yonelrejtésnek lenne az egyik legfőbb eszköze. A magyaroknak - mivel ez a jogintézmény Magyarországon eddig nem volt meg - semmilyen jogi és gazdasági és gyakorlati tapasztalata nincs ezzel kapcsolatban. Tehát amikor ez a törvény hatályba lép és ez a vagyo nkezelői tevékenység beindulna, akkor azt gondolom, hogy a külföldi irodák, a külföldi fióktelepek lesznek azok, akik ebben alapvetően közre fognak működni, hiszen a magyartól idegen, ők pedig már ezt ismerik. Akkor, amikor a magyar törvény, a magyar jogsz abály behozza ezt a lehetőséget, amely már rögtön az elején, ha jól emlékszem, a 3. §ban megjelenik, hogy az Európai Unió, a társult országok területén működő cégek magyarországi fiókteleppel már folytathatnak ilyen vállalkozást, akkor nyilván azt látjuk, hogy nem lesz erőegyensúly, nem lesznek az esélyek egyensúlyban egy külföldi cég, illetve egy magyar cég esetén. Azt gondolom, erre nagyon jó példa a magyar termőföld kérdése, amikor is Magyarország moratóriumot kért, kapott, vállalt a termőföld értékesít ésére, hiszen egy külföldi nem ugyanolyan eséllyel vásárol Magyarországon termőföldet, mint egy magyar állampolgár, és nyilván Magyarországon a nyomott árak miatt nagyon sokan tudnának és akarnának is vásárolni termőföldet, és nem lenne egyenlő esély a vás árlásra egy külföldi személynek és magánszemélynek. Pont erre volt jó a moratórium. Bejön egy új jogintézmény, amelyben azonos eséllyel indulnak a magyar vállalkozók és a külföldiek, akiknek tapasztalatuk van, akik tőkeerős vállalkozók, nyilván nekik lesz esélyük. Tehát azt gondolom, hogy ha ez Magyarországon meg is honosodna, akkor elsősorban ezen külföldi vagyonkezelők lennének azok, akik ezt a bizalmi vagyonkezelést végre tudnák hajtani. Tehát azt gondoljuk, hogy ez is a pénzügyi gyarmatosításnak lenne e gy lépése, ahol nem azonos eséllyel indulna egy magyar vállalkozó, és nem azonos eséllyel egy európai uniós tőkeerős vállalkozó. Ez is egy olyan pontja, e vonatkozásban talán ez a legfőbb kritika, azt gondolom, ha már bevezetésre kerül, legalább egy bizony os ideig nem lenne szabad megengedni azt, hogy külföldiek is ebben Magyarországon tevékenykedjenek. (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Nyilván államtitkár úr el fogja mondani, hogy a megfelelő európai uniós iránymutatás alapján ennek így kell lennie. A Jobbik Magyarországért Mozgalom gyakran bírálja emiatt a Fidesz magatartását, de ugyanúgy az MSZPét is, hiszen átveszünk minden olyan európai uniós jogszabályt, ami adott esetben Magyarországon nem is jó, vagy az országba n nem érdekünk, hogy azt megtegyük. Fontos probléma, hogy a vagyonkezelő pozíciója gyakorlatilag teljesen elfedi a titkos, valódi tulajdonost, legalábbis álláspontunk szerint meglesz rá a lehetőség, hogy ez így valósuljon meg. Nyilván a törvény rengeteg ol yan szabályozót, kritériumot hoz, átláthatósági nyilatkozatot kell aláírni, amivel látszólag maga a törvény biztosítaná azt, hogy be lehessen látni ezekbe a szerződésekbe, én azonban azt gondolom, hogy nem lesz olyan szigorú az ellenőrzési rendszer, hogy e z valóban teljes mértékben átlátható legyen, és pontosan ez lesz a legfőbb probléma, hogy a titkos valódi tulajdonos valahol el fog tűnni. Itt jön be annak a lehetősége, hogy miért van most szükség erre Magyarországon. Az ember elgondolkodik, hogy talán a kiprivatizált állami vagyonok eltüntetése, a megszerzett, adott esetben korrupciós pénzek eltüntetése, nagy vagyonok eltüntetése állhat emögött, hogy azért van szükség Magyarországon, hogy ilyen újfajta jogintézményt, egy, a magyar jogrendszerben abszolút meg nem gyökeresedett újabb jogintézményt vezessünk be. Felmerül annak a lehetősége, hogy gyakorlatilag pénzmosodák, pénzelrejtő, vagyonelrejtő műhelyek alakulhatnak ki, amivel adott esetben a bűncselekménnyel szerzett nagyobb összegeket is
