Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. december 3 (332. szám) - A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
4287 üzletág épült ki ezen a területen, amely magyar jogi szabályozás hiányában külföldi jogi és intézményi infrastruktúrát vesz igénybe. A tis ztelt Ház által elfogadott új Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések saját nevében, a kedvezményezett javára történő kezelésére, a vagyonrendelő pedig díj fizetésére köteles. A bizalmi vagyonkezelés jogintézményének magyar jogrendszerbe való bevezetésének célja a tulajdonosi pozíció és a tulajdon tárgyának hasznosításával, valamint az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos döntéshozatal szétválasztá sa, az erre irányuló gazdasági igény kielégítése. A bizalmi vagyonkezelés lényege és újdonsága tehát, hogy a vagyonkezelő a tulajdonos erejével és hatalmával tudja fialtatni a vagyont más érdekében és javára. A polgári törvénykönyv a bizalmi vagyonkezelés mint polgári jogi jogügylet alapvető szabályait állapította meg azzal, hogy más jogszabályokra bízta a jogintézmény részletes szabályainak meghatározását. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy szóljak néhány szót arról, hogy mik is azok a rendelkez ések, amelyek miatt feltétlenül szükség volt a külön törvényi szabályozás előkészítésére. Az előttünk lévő törvényjavaslat egyrészről az üzletszerűen végzett bizalmi vagyonkezelésre ír elő követelményeket, másrészről a tevékenységet nem üzletszerűen végző kre határoz meg szabályokat. A befektetők, illetve az ügyfelek védelme érdekében az üzletszerűen végzett bizalmi vagyonkezelői tevékenység csak megfelelő személyi és tárgyi garanciákat teljesítő vállalkozásokra bízható. A javaslat ennek érdekében előírja t öbbek között, hogy bizalmi vagyonkezelői tevékenységet üzletszerűen csak erre irányuló engedély birtokában, főtevékenységként lehet végezni. Vagyonkezelői tevékenységet csak olyan vállalkozás láthat el, amely legalább 70 millió forint összegű pénzügyi bizt osítékot tart fenn. De kiemelhető a törvényi követelmények közül az is, hogy a vállalkozásnak jogászt, közgazdászt, könyvvizsgálót kell alkalmaznia. Ugyanakkor a javaslat nem kívánja kizárni a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelővel való ügyletköté s lehetőségét sem. Az ilyen ügyletben rejlő kockázatokat a törvény a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok láthatóvá tételével kívánja kezelni. Ennek érdekében garanciális szabályként írja elő a javaslat a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelővel létr ejött bizalmi jogviszonyok bejelentésének és nyilvántartásának kötelezettségét. Hangsúlyozandó, hogy a törvényjavaslat a vállalkozásokkal kötött szerződések megkötését és tartalmát szabja korlátok közé, a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelők vonat kozásában ilyen szabályokat nem alkalmaz. A törvény kiemelkedő hangsúlyt fektet egyrészről arra, hogy a bizalmi vagyonkezelői tevékenységet ellátó vállalkozások széleskörűen tájékoztassák az ügyfeleket, másrészről, hogy megfelelően tájékozódjanak az ügyfél ügyleti céljairól. Az ügyfelek ellenőrzési jogának könnyebb gyakorolhatóságát szolgálják azok a törvényi rendelkezések, amelyek belső nyilvántartások vezetésére kötelezik a vállalkozásokat. Összefoglalva az elhangzottakat, a külön törvényi szabályozás cél ja tehát a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok ésszerű mértékű láthatóvá tétele, az üzletszerű bizalmi vagyonkezelő vállalkozások törvényes és megbízható működésének biztosítása, az ezt szolgáló nyilvántartás jogszabályi garanciáinak megteremtése. A javasl at számos törvényt is módosít a bizalmi vagyonkezeléssel összefüggésben. Ennek indoka, hogy a bizalmi vagyonkezelés bevezetése adózási, számviteli kérdések tisztázását is igényli, amit az ezen jogterületeket szabályozó törvényekben indokolt elhelyezni. A s zámviteli és adószabályok változtatására megfogalmazott rendelkezések többek között biztosítják, hogy a bizalmi vagyonkezelés jogintézményének alkalmazása ne járjon terhesebb adókötelezettséggel ahhoz képest, mint ha a vagyonrendelő közvetlenül a kedvezmén yezettnek juttatna vagyont. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ház! Az elhangzottak alapján újra csak megerősíteni tudom, hogy az új polgári törvénykönyv megalkotása a magánjogi reformhoz önmagában nem volt
