Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. december 3 (332. szám) - A Nemzeti Fejlesztés 2030 - az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
4217 mindannyiunknak itt a parlamentben és a következő időszak kormányainak is és képviselőinek is kellőképpen meg kell tölteni ahhoz, hogy valóban Magyarország a 2 020as európai uniós irányelvekhez is kellőképpen tudjon csatlakozni, és vele együtt a saját versenyképességét is tudja növelni és fokozni. Azokat az éghajlati kihívásokat, a vízgazdálkodás kérdését... - hiszen nem véletlen, itt nem kell csodákat tenni. Ád er János köztársasági elnök hívta ide a világ összes országát - fogalmazzunk így - októberben, ahol élesen fogalmazódott meg a világ vízkészletének kérdése és az arra épülő nemzeti vagy európai uniós, vagy adott esetben más tájak vízvédelmi kérdése is. Úgy érzem, hogy Magyarország ezen a területen elég hangsúlyosan fogalmazta meg a jövő nemzedéke megmentése érdekében is a vízkészletek kérdését, az élelmiszergazdálkodás kérdését, és nem véletlen határozott maga a magyar parlament a génmódosított vetőmagok k itiltásáról. Ezek mind azok a lépések, amelyek tulajdonképpen hosszú távon a jövő nemzedéke számára is a stratégia mentén, tehát 2030ig megfogalmazzák azokat az értékrendeket, amelyek alapján ennek az országnak célként is haladnia kell. Amikor a költségve tést a magyar parlament és az Európai Unió is elfogadja, akkor azok tulajdonképpen egyegy szegmensei a középtávú végrehajtásnak, és erről szólt a magyar uniós forrásoknál az a tárgyalási folyamat, amely tulajdonképpen már önmagában a nemzeti fenntartható fejlődés stratégiájára építi a költségvetés következő időszakát. Itt akár az útfejlesztés kérdésében, akár az éghajlatváltozás kérdésében, a víz kérdésében, a vidékfejlesztés kérdésében, a hazai kis- és középvállalkozások támogatása kérdésében, a kutatásf ejlesztés, oktatás, innováció kérdésében pontosan ezek mentén fogalmazta meg maga a tárgyalódelegáció azokat az igényeket, amelyeket aztán sikerült kellőképpen az Európai Unión belül magyar oldalról, magyar szemszögből sikeresen a tárgyalások alapján végre hajtani. Nem véletlen fogalmaz az Európai Parlament is a partneri megállapodások felgyorsításáról. Ő is érzi, az Európai Unió is érzi, hogy feszíti a versenyképesség Amerika, Kína és lehetne sorolni tovább, hogy mely irányokkal szemben, ezért az Európai Un iónak is és a nemzeti keretstratégiáknak is összhangba kell kerülniük, és vele együtt persze természetesen az uniós forrásoknak is ezt az összhangot maximálisan meg kell teremteni ahhoz, hogy valóban ezek tudjanak teljesülni, és ehhez hozzá kell rendelni a nemzeti költségvetési forrásokat is. Ennyivel szerettem volna kiegészíteni, és higgye el mindenki azt, hogy egy keretstratégia hosszú távú célokat fogalmaz meg, annak a megtöltése a mindenkori kormányok, a mindenkori parlamentnek a hozzáállása meg a kérdé sköre. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettő percben megadom a szót Magyar Zoltán képviselő úrnak. MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Ékes József képviselőtársam ra szeretnék néhány gondolatban reagálni. Amíg a világ eldönti, hogy merre tart így vízügyi kérdésekben, azt jó lenne nekünk nem kivárni, és nem megelégedni azzal, hogy mi rendezzük itt a vízvilágkonferenciát, ami biztosan szép dolog és biztosan jó dolog, de azok a szigetközi emberek 80 ezren, akik aláírták és az a több tízezer még hozzá, akiket érint ez a konkrét probléma, nem erre kíváncsiak, képviselőtársam, hanem arra, hogy az a kormány és azok a képviselők, akik konkrétan a szemükbe néztek a kampányba n, és megígérték, hogy rendeződik ez a probléma, miért nem kaptak erre lehetőséget. Szerintem, ha egy ilyen fejlesztési keretstratégiába belehelyezünk egykét konkrétumot, az igenis segíti ezeknek az ügyeknek az előrehaladtát, legalább lesz még egy módja a mindenkori ellenzéknek rámutatni, hogy bizony itt ezt megígérték, lefektették, és mégsem történt semmi előrelépés. Tehát a szigetközi embereknek nagyon sovány vigasz az, ha azt mondjuk, hogy a világban most már egyre fontosabb kérdés a víz és a vízmegtart ás, és majd bizony Magyarországnak is erre előbbutóbb
