Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. december 3 (332. szám) - A Nemzeti Fejlesztés 2030 - az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BERTHA SZILVIA (Jobbik):
4218 reagálnia kell. Nem, ezek az emberek több mint húsz éve szenvednek egyébként politikai döntések folytán; nem a természet döntötte el, hogy a Szigetközben zuhanjon folyamatosan a mindenkori vízszint, il letve hogy megszűnjön mindenféle korábbi lehetőség, és ahogy mondtam, az életminőség rohamosan csökkenjen. (11.30) Nem ők döntöttek róla, nem is a természet, hanem ezek konkrét politikai döntések voltak, beleértve hazánk rossz külpolitikai lépéseit, beleér tve BősNagymarost, beleértve egy csomó hibát és problémát. Tehát igenis azt hiszem, hogy jogosan várják el a szigetközi emberek, hogy ne ilyen ködösen fogalmazzunk ezekben a kérdésekben, hanem végre kapjanak konkrét választ, és amit a politika egyszer els zúrt, azt a politika hozza is helyre. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Bertha Szilvia képviselő asszonynak adom meg a szót, 15 perces időkeretben. BERTHA SZILVIA (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök ú r. Magyar Zoltán képviselőtársam módosítójához szeretnék hozzászólni, támogatólag néhány további érvet mondani, amiért mindenképpen érdemes lenne igennel szavazniuk majd. Sajnos, a bizottságokban nem támogatták, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottságban sem, pedig néhány számot érdemes átgondolni. 1949ben több mint kétmillióan dolgoztak a mezőgazdaságban és a ráépülő feldolgozóiparban, élelmiszeriparban, még a rendszerváltáskor is több mint egymillióan, és mára ez a szám már csak a százezret közelíti meg . Tehát az a hiányzó egymillió munkahely egyszerűen megvalósíthatatlan a mezőgazdaság és a ráépülő élelmiszeripar nélkül. Ehhez képest elenyésző súlya van a koncepcióban ennek a területnek. Ittott fellelhető, de még a stratégiai célok között sem szerepel. Szerepelnek ellenben magas hozzáadott értékű ágazatok, a magyar adottságoknak megfelelő húzóágazatok és tudásalapú társadalom. És akkor itt szeretném megkérdezni, hogy mire gondolnak tudásalapú társadalom és húzóágazatok alatt. Vajon összeszerelő üzemekre vagy esetleg arra, hogy a betanított munkát támogatja a kormány, vagy arra, hogy fizetőssé tették a felsőoktatást, vagy hogy szétverték a szakmunkásképzés maradékát is, vagy hogy a közfoglalkoztatás alatt igényelhető képzések közül a legkomplexebb is körü lbelül a parkgondozói, tehát ez az, ami a legmagasabb és legkomplexebb tudást adja. Tehát ez már a tudásalapú társadalomhoz tett lépés esetleg? Ezzel szemben sokkal hatékonyabb lenne és sokkal több értelme lenne valóban a mezőgazdaság és az élelmiszeripar hatékony támogatásának mind a stratégiai célok között, mind pedig külpiacok és belpiacok teremtésével, illetve a közvetlen támogatásokkal, és mindezt magyar cégek keretei között megvalósítani. Ugyanis a mai napig a dolgozók kétharmadát a magyar kkvszektor foglalkoztatja, és a GDP háromegyedét is a magyar cégek adják. Tehát nem a külföldi, önök által hatékonyabbnak ítélt tőkére kellene a hangsúlyt helyezni, hanem bizony itthon kellene megpróbálni a piacot és a cégeket felfejleszteni és erre a kulcsterületre terelni. Annál is inkább, mert az anyagban is szerepel, hogy a különböző alternatív foglalkoztatási formák nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, tehát nem nőtt annyira a kedveltségük és az alkalmazásuk. Ráadásul, ha megnéznék az adatokat, akkor a zt is látnák, hogy a normál foglalkoztatás rovására javult még az is, ami javult. Tehát idézőjelben javult, mert valójában rosszabb lett, hiszen senki nem örül annak, ha a munkahelyek száma minimálisan növekszik, de úgy, hogy közben ez a részmunkaidő arány át javítja, és a teljes foglalkoztatottak száma viszont csökken, merthogy ez történt. Tehát akár nézhetjük az alkalmi és az idénymunkásokat is, számukra is elsősorban a mezőgazdaság az, ami vidéken munkahelyeket teremthet és megélhetést biztosíthat. Nagyon kevés szó esik arról az anyagban, hogy a külföldre távozott körülbelül 500 ezer - ez önöktől származik - munkavállalót hogyan fogják hazacsábítani. Biztos, hogy nem az összeszerelő
